calibre - kindle- ebook - OCR - II.

Aki sokat olvas és szereti a könyveket, annak idővel összegyűlik belőle jónéhány darab. Ahogy a polcon a papír alapúból, úgy ebookból is a gépeken. A számítógépen ma már nem gond a mennyiség, mert a tárhely ma már nem probléma. Az viszont, hogy ezen ki is igazodjunk, hogy megtaláljuk, ha keresünk valamit és esetleg azzal is tisztába legyünk, hogy mit töltöttünk már át egy kütyüre (és hogy ezt megfelelő formában tegyük) ahhoz célirányos szoftverre van szükségünk. Én megkedveltem a Calibre nevű programot. A calibrével rendet tarthatsz, láthatod mit töltöttél át az olvasóra és konvertálni is képes.
                A program ingyenesen letölthető a honlapjáról. A honlap angol nyelvű. Van rajta bemutató videó és egy egész súgó fejezet. (Ha nem boldogulsz az angollal, fordíttass a böngésződdel magyarra.) Az előbbi link nem közvetlenül a letöltésre visz, hanem a főoldalra. Ott rögtön láthatsz egy kis demo videót. Érdemes megnézni, még akkor is, ha az angol dumát nem érted.

A calibre letöltése után nem calibre_verziószám_.exe, hanem calibre_verziószám_.msi fájl landol a gépeden. Valami ilyesmi : calibre-0.8.37.msi. Ezzel nem kell különösképpen törődnöd. A calibrét a hivatalos honlapjáról töltsd le!

Ha véletlenül már van a gépeden calibre és annak a verziószáma 6-os, vagy kisebb, akkor tanácsos törölni a calibrét. Nem kézzel törölni a calibre fájljait, hanem uninstallálni kell. Ezt a windows 'programok hozzáadása és törlése’ résznél lehet (start menü, vezérlő pult), vagy egy speciális uninstalláló-takarító programmal.

A program fájlok között marad néhány mappa. (C\program files\Calibre) Ezeket ki kell törölni. ( A rendszerleíró adatbázisban nem kell turkálni.) Ha a calibre munka-könyvtára is ott van, akkor azt másold át valahová.

Utána telepíthetsz. A calibre lassan települ.

Mielőtt kattintatsz, olvass. Telepítés közben már állíthatod magyarra a nyelvét. Ezt később is megteheted, de kissé el van dugva az opció. Azt is megmondhatod, hogy milyen kütyüvel szeretnéd majd használni.(Itt megjegyzem, hogy a calibre által sorolt kütyük között nem mindig a Magyarországon forgalmazott néven találod az olvasódat.) Ez alapbeállítássá tesz pár dolgot. Eleve válogat a szóba jöhető formátumok között, és ha beállítgatod, akkor emailt tud küldeni az olvasódra, levelező program megnyitása nélkül.

Ahová a Calibre feltelepül, az a telepítési könyvtára. Ha nincs rá különösebb okod, akkor hagyd az alap meghajtóra települni. Viszont kérni fog, hogy jelölj meg neki egy munkakönyvtárat.

Ezt a munkakönyvtárat (ahol a calibre az általad vele megetetett könyvekről minden információt és a könyveket magukat, és konvertált változatukat is tárolni fogja) vidd el a calibre telepítési könyvtárából. És ha megteheted, akkor az alap meghajtóról is. A legjobb választás egy fizikailag is különálló meghajtó. Ez pusztán biztonsági kérdés. Ha baja lesz a gépednek, vagy megadja magát az operációs rendszer, akkor általában agyő C meghajtó. Ha viszont a munkád máshol van, akkor az megússza. A calibrével a munkakönyvtárat bármikor megkeresheted és visszatölti a kész információkat. Míg el nem feledem: ha a calibrével bárhonnan beolvasol egy könyvet, akkor azt a könyvet átmenti a munkakönyvtárába, az eredeti viszont a helyén marad. Tehát a könyv (ebook fájl) attól kezdve két példányban létezik: az eredeti helyén és a calibre ’könyvespolcán’. Ha a calibréből könyvet törölsz később, akkor azt a munkakönyvtárából -és a kütyüről, ha azt akarod - fogja törölni, az eredeti (máshol lévő) ebook fájllal nem fog törődni.

Mivel a calibre tud pár érdekes dolgot, ezért nagyon valószínű (de nem feltétlenül lesz így), hogy a tűzfalad nyugtalankodni fog. A calibrének engedélyezni kell két dolgot (ezt nem a calibrében kell megtenni, hanem a tűzfal programban): futását trusted(szerver) és zona(internet) területen.

A calibre képes kiszolgálóként viselkedve az otthoni (bármely) hálózatodon könyveket szolgáltatni a megfelelő és csatlakozott eszközökhöz. Valamint bizonyos egyéb - segéd - programokat sem árt, ha elér. Képes borító, meta-adat letöltésre és képes ISBN számok segítségével kutakodni. és mint említettem, képes email levelező program indítása nélkül könyvet küldeni emailben. Ezeket a tűzfalak alapból gyanúsan szemlélik. Az eddig eltelt idő alatt senki nem jelezte, hogy a calibre rosszindulatú tevékenységet folytatna, tehát nyugodtan el lehet engedni a dolgára.

Ha a tűzfalban mégis blokkolod a calibrét, akkor működni fog, a fentebb említett dolgok kivételével. A tűzfalat óvatosan piszkáld, mert könnyen elvághatod a géped az internettől, ha nem tudod mit csinálsz.

A hálózatra visszatérve: ennek (kissé leegyszerűsítve) az most a lényege, hogy elég, ha egy gépen -tárhelyen – van meg egy fájlod, azt másik gépen is meg tudod nézni. Legyen az film, zene, kép, dokumentum. Ha a calibrében bekapcsolod a kiszolgáló funkciót, akkor elérheted a könyveidet egyéb a hálózatba csatlakoztatott kütyükről. A dolog nem csak annyi, hogy a calibrében engedélyezed a kiszolgáló futását. Ennek azért vannak még feltételei. Technikai oldalról is és szoftveres oldalról is. Ebbe ne menjünk most bele.

 Még valami. Bár csábító, hogy a média lejátszók segítségével (vagy adatkártyáról) színes albumokat vagy ilyesmit kikérj mondjuk nagyképernyős tévére, azért ezt  fontold meg. Az álló képek nem tesznek jót a televízióknak. Hosszabb távon semmiképp.

                Természetesen van még egyéb a calibréhez hasonló program. Hogy jobbak vagy sem, ezt mindenki döntse el maga.

Feltelepítettük, így most nézzünk olvasnivaló után.

                Két választásod van. Vagy kész (ebook, könyv) fájl után nézel, vagy te magad csinálsz. Ami az előbbit illeti, elég sok helyen találsz készet. Az egyik ilyen hely a MEK (magyar elektronikus könyvtár) vagy épp a canadahun oldala. A böngésző keresőjében ügyeskedve sok hasonló helyet találsz. Van ahol szűk témákról pár tucatot, van ahol rajongók által fordított könyveket, és van ahol ömlesztve mindenfélét. (Itt megemlíteném, hogy a google keresője meglepően sok mindenre képes. Megéri utána nézni, hogyan kell keresni a google-val, hogy lehetőleg a kérdésünkre találjon választ.)

Ami a készítést illeti, az már kicsit problémásabb.

          Ha a wordbe írni kezdesz, gyakorlatilag már ebooknak is felfogható. Helyezhetsz bele képet és ábrát is. A végeredmény lehet .doc. .txt. rtf. De lementheted .pdf. vagy .html-be is. A csak szöveges kiterjesztések (rtf, text) semmilyen információt (ez kicsit túlzás, de így egyszerűbb) nem fognak tartalmazni a betűkön és a ’ sor vége ’ jelzésen kívül, így tehát semmiféle kép és táblázat sem lehet bennük. A .doc kiterjesztésű fájlokat pedig csak néhány könyolvasó fogadja el. A .pdf-ben és a .html-ben lementett fájlok nem lesznek pontosak. Egyszerűen azért, mert az Office Word másra való, nem ez a fő feladata. Meg van a maga működési logikája. A szövegben elhelyez sok jelet, információt, aminek egy részét te nem is látod. Ráadásképp nem is szoktunk vele kellőképpen törődni, sokan csak egy hightech írógépnek tekintjük.

Ahhoz, hogy a worddel használható (itt úgy értem, hogy majd minél jobban átkonvertálható) fájlt készíts, pár dologra tekintettel kell lenni. Olyan dolgokra gondolok, hogy különbség van a gondolat jel, mínusz jel, és az elválasztó jel között. Különbség van a ’sor vége’, és a ’sor vége új bekezdés’ között. Szavakat elválaszthatsz te magad, automatikusan elválaszthatja a world, de ezt meg is lehet akadályozni. Aztán jönnek a stílusok: a cím, fejezetcím, alcím, és bekezdések – ezek lényeges dolgok és a tartalomjegyzék automatikus generálásához elengedhetetlenek. Ezt egy html készítés során pontosan be lehet lőni (a h1-h6 tagekkel), de mi a wordben általában össze-vissza formázgatunk, mert csak gondolj arra, neked be van-e állítva a word stílus lapja?

 Vagy emlékezz arra, hogy ha befejeztél egy bekezdést és újat kezdesz, akkor hogy csinálsz közé egy kis helyet? Lenyomod az entert, egyszer-kétszer. A szemed a szövegben üres helyet lát, de nem az. Ott oktalanul tartalom nélküli üres bekezdések keletkeznek, aminek a vezérlő jelei azért ott vannak. (A bekezdések közötti térközt a stíluslapon illenék megadni vagy a word/kezdőlap/bekezdés moduljában.) Aztán jön a sorkizárt, balra-jobbra zárt téma. És még sorolhatnám.

(Ha a word nézetében elhagyod a kényelmes nyomtatási elrendezést és a vázlatok opciót választod, ott gyorsan meglátod, hogy mi borzalmat tudunk művelni gépelés címen. A vázlat opcióban látod a dokumentum tördelését és elő kerülnek a vezérlő jelek is. Egyébként itt szoktuk formázni a kész anyagot.)

 

Ez a word vázlat nézete. A sárga kiemelésnél láthatod, hogy enterrel csináltam térközt a fejezetek közé. Ott vigyorog három üres bekezdés. Konvertálásnál ez bonyodalmakhoz vezetne.

A word fejrészében láthatod a "google cloud connect" sort. Ez a beépülő (kikapcsolható) arra szolgál, hogy a word (és még néhány office alkalmazás) túl azon, hogy a meghatározott helyre lementi a számítógépeden a fájlt, a google fiókod révén 'felhőbe' küldje a munkád. Ettől kezdve net kapcsolattal bárhonnan, bármikor eléred a cuccodat. Nincs otthon hagyott pendrive, nincs elfelejtettem átmásolni a fájlt és ilyen bosszúságok. Ráadásul, ha másnak (ismerős, barát) is hozzáférhetővé teszed a fájlt, az segíthet a munkádban, például lektorálni, korrektúrázni, a fordításban segíteni és ilyesmi. Ha a korrektúrát is beállítod a wordben, akkor pontosan láthatod, ki mit javított, törölt. (Amíg nem nyugtázod, addig a törlések, javítások csak látszanak - a törlést például áthúzott szavak/sorok/mondatok formájában látod, de minden a helyén marad. Ha többen ügyködnek a fájlodon, akkor mindenkinek saját színe van)



     
  Másrészt, ha wordhöz értesz (nagyon jó súgó fájlja van, lehet tanulni belőle), és be is van állítgatva jónéhány dolog, akkor már lehet vele mit kezdeni. Ha eszedbe jut, hogy az olvasó képernyője kicsi, akkor az is felötlik benned, hogy a word megjelenítését is ahhoz kéne szabni. Ha az oldal beállításoknál (word-’lap rendezése’) átállítgatod a ’margók, tájolás, méret, hasábok’ közül a megfelelőket, akkor a word a fájlodat megfelelő mértre tördeli. Általában szét is esik az egész. Itt viszont egyszerűen javítgathatod. Ha utána lemented .doc, vagy pdf-ben, az nagy valószínűséggel használható lesz az olvasókon  és a konvertálása sem hoz túl borzalmas eredményt.

A méretek –mint a betűk mérete, köztük lévő távolság -, a sorok közötti távolság a wordben előre felvesz egy alap értéket. Az alap betűtípus is ki van jelölve. Ez külön-külön igaz a címekre, bekezdésekre is. Az olvasón van amit kényelmesen tudsz olvasni, van amit nem. Ezért célszerű a stílusokkal vesződni. Ha megtalálod a szemednek legjobb beállításokat, akkor használd azt, rögzítsd a stíluslapon. A betűk fajtájával is ez a helyzet. A talpas betűket a legkönnyebb olvasni. Nem kell a szemednek keresni a sorokat. A színeket pedig általában felejtsük el. Természetesen azért van kivétel, ha olyan jellegű dolgokat készítesz, ahol muszáj felhívni a figyelmet, kiemelni valamit, vagy épp egy olyan könyvről van szó, amit több színben írtak, például M. Ende: A végtelen történet. És persze azért látványos és helyénvaló, hogy a fejezet címek esetleg eltérő színt kapjanak. Ezek már egyéni megfontolás tárgyai. Itt pár szóval többet találsz erről a témáról.

Nem feltétlenül kell színesnek lennie: (a könyv részletet alább kindlén látod)

A kis herceg

Ez viszont tagadhatatlanul úgy a legjobb, ahogy nyomtatták: (ezt pedig tableten)

Végtelen történet

I.	III.	IV.	V.	VI.