ebook fájlok - I. - javítások

Tartalom

Első fejezet

Második fejezet

Tördelés

Első fejezet

Mint többször említettem, célszerű az interneten utána keresni különböző, az e-könyvek készítésével, javításával és konvertálásával foglalkozó fórumoknak, írásoknak. Legyen az oldal bármilyen nyelvű, az ott szóba kerülő vagy ajánlott programokat nagy valószínűséggel eredeti vagy angol nyelven is megemlítik. A program nevét a keresőbe téve pedig már könnyű róla információhoz jutni.

  Látni fogod, hogy kinek-kinek megvannak a jól bevált és kedvelt programjai. Bizonyos programok többet tudnak, néhányuk csak célirányosan egy (két) feladatra vehető igénybe. Van olyan feladat, aminek elvégzéséhez több program közül válogathatsz, van, amiből csak egy-kettőt találsz. Például az Office Word szövegszerkesztő mellett több, ehhez hasonló célú program is létezik. Nem utolsó szempont, hogy egy részük vagy töredékébe kerül, vagy alkalmasint ingyenes (free). Mind a Word, mind a többi szövegszerkesztő tudását, illetve hajlandóságát bizonyos fájlok kezelésére/átalakítására, segédprogramokkal, beépülőkkel, modulokkal növelni lehet. De általában nem egyformán, és ami jó az egyikhez, az nem biztos, hogy megfelelő a másikhoz.

  Az e-könyv készítésének elkezdése előtt, nem árt végiggondolni, mivel és mit akarsz csinálni. Olyan ez, mintha lenne pár szál deszkád, és felbuzdulva polcot akarnál csinálni. Aztán menet közben elrohangálsz szögért, kalapácsért, fúróért, gyaluért és még ami kell, azzal súlyosbítva, hogy esetleg még némelyik gép használatát menetközben meg is kéne tanulnod vagy épp be kell őket állítgatni. Ez a polc nehéz szülés lenne. Ha az e-könyv készítése közben kapkodsz programokért, amiknek egy része nem is egyszerű, annak épp úgy nem lesz köszönetje. Célszerű megállapodni bizonyos programok mellett, a majdan felmerülő speciális problémákhoz pedig majd beszerezni a megfelelő segédprogramokat, vagy beépülőket.

  Alapvetően nem árt, ha egy program főbb léptékekben rendbe van szedve és nagyjából ismered a használatát. Erre egy kis időt kell szánni. Még mielőtt komolyan nagy munkába fognál.

  Nekem a Word van kéznél, így vessünk arra egy-két pillantást.

  Ha egy sima szövegszerkesztőt a Wordhöz hasonlítanánk, akkor nagyjából annyi a különbség, mint egy ceruza és egy újabb kori memóriás-monitoros írógép között. Viszont írni mindkettővel lehet. A Word irodai program. Nem játszogatásra tervezték, tudása célirányos és rendkívül nagy. Megéri szétnézni benne, ha már rendelkezünk vele.
Lehet, hogy van aki szereti, ha minden dokumentuma másképp néz ki, de ez például, ha e-könyvekről beszélünk, mindenképpen hátrány lesz. A Wordben tucatnyi dolgot rögzíteni lehet. Többek között sablonokat/ stílusokat is. És van, amin már kezdetkor el kell tűnődni: a Word a sorokat a következőben folytatja (és nem igényli, sőt nem szabad entert ütögetni a mondat és a sor végén, arra a bekezdés végén van szükség), és beállítástól függően vagy egész szót visz át a következő sorba, vagy ha engedélyezve van (word/laprendezése/elválasztás), akkor automatikusan elválasztja a megfelelő szót a sor végénél. Ha nincs automatikus elválasztás, akkor kissé foghíjasok a sorok. (Ezen sorkizárt beállítással lehet korrigálni, kérdés elég tetszetős-e az eredmény.) Másrészt, ha ezt a dokumentumot egyszerű szövegfájlként mentjük és majdan konvertálni kívánjuk, akkor nem lesz meglepő, ha az újratördelésnél a sorok közepére került szavakban benne maradnak azok az elválasztó jelek, amit a Word az automatikus elválasztáskor tett bele. Ha nem egyszerű szövegként mented a dokumentumot, akkor ez nem probléma.

  A Wordben célszerű bekapcsolni az összes formázási jel opciót. Azért ezt, mert a felsorolásban nincsen minden benne.
Így ezután írás közben, már látjuk, hogy mit is csinálunk:

Az első esetben az „egy-két pillantást.” után ’enter ’-t ütöttem. Ott látható a ’¶’ jel. Ennek eredményeképpen a következő új sor, új bekezdés is lett, tehát a stílusokban –nálam- megszabottak szerint, az azonos bekezdésekre vonatkozóan nincsen térköz, de van behúzás, a sor beljebb kezdődik. (A bekezdések eltérőek is lehetnek, gondolj csak arra, hogy mondjuk a könyvben olyan bekezdés jön, ahol mondjuk a szereplő gondolatai vannak leírva dőlt betűvel. Egy ilyen eltérő bekezdésnek megadhatod, hogy előtte és utána is térköz legyen, eleve dőlt betű legyen, vagy amit jónak látsz.)
Míg a „rendelkezünk vele.” után ’shift+enter ’-t ütöttem, ami eredményeképpen sortörés jött létre. Új sorba került a következő mondat, de szó sincsen új bekezdésről.
Ezt az írást lementettem (doc vagy docx formátum nem jó, mert a calibre nem szereti) rtf-be. Ha txt-be mentem, akkor a képekről le kell mondanom az olvasón. Azután a calibrével epub formába váltottam és áttettem az olvasóra (mivel a térközök eltávolítását a bekezdések között elfeledtem bejelölni, így a két bekezdés között üres sor jelent meg, de csak ott, ahol entert használtam.):

De egyébként pontosan azt látom viszont, ahogyan a dokumentumot megírtam, teljesen függetlenül attól, ahogy tudatosan vagy csak találomra ütöttem a billentyűket.

  Ha te írsz egy dokumentumot, akkor egy kis odafigyeléssel rendbe tudod tartani a dolgot. Ha már készen szereztél egy e-könyvet és az trehányan lett elkészítve, akkor ezeket mindet kézzel ki kell javítani ahhoz, hogy elfogadható eredményt láss viszont konvertálás után.

  Ha megnézed a szöveget, akkor láthatod, hogy minden bekezdés első sora kissé beljebb van (ez így van beállítva a stílusoknál, ezzel később nem kell külön törődni, természetesen ez változtatható). A formázáson javítani a vázlat nézetben lehet a legkönnyebben:

Itt címeket - pontosabban címsornak formázott szöveget - és bekezdéseket látsz, hierarchiában. A bekezdésekből az első sorok pár szavát látod (ez változtatható, a szintek kibonthatóak), hogy ne zavarjon a sok szöveg, de azért tudd, hol jársz). Itt egy kis gyakorlással gyorsan belejössz, hogyan lehet egy fejezet címet feljebb (címmé) vagy lejjebb (bekezdéssé satöbbi) változtatni – zöld nyilak.

  Ha viszont egy elcseszett fájlt nézel meg vázlat nézetben, akkor valami hasonló vár rád:

Ezt rendbe szedni, katasztrófa.

Stílusok

Második fejezet

  A következő dolog, amivel mindenképpen meg kell barátkozni, a stílusok. Hogy ne folyjék össze egy dokumentum, ahhoz szemmel láthatóan is különbözni kell bizonyos részeinek. Betűméretre, betű fajtára, esetleg színre is. A túl nagy változatosság nem javallott. A betűfajták egy része csak ideig óráig tetszik, azután rájön az ember, hogy nagyon fárasztó őket olvasni. Másrészt az elrugaszkodott betűfajták konvertálás során úgyis eltűnnek.

A Wordnek előre beállított stílusai vannak, többféle komplett kész-stílusban. (A kész-stílusoknak ilyen neveik vannak: díszes, egyszerű, elegáns satöbbi. Ezekben harmonizáló betűk, kiválasztott méretek, különféle címsor és bekezdés stílusok/megjelenítések vannak összerakva. Tehát a díszes kész-stílusban másképpen néz ki a cím, vagy címsor1, mint mondjuk az elegánsban. ) Mielőtt nekiesel ész nélkül átváltoztatni őket, inkább nézd meg, melyik milyen és hogy van beállítva. Ha jobb egérgombbal rákattintasz egy stílusfajtára (itt most a sárga négyzetben látható normálra –ez a gyors elérés, de másképp is lehetne), akkor a módosítást választva, ezt látod:

  Itt néhány dolgot közvetlenül  is tudsz változtatni, de a mélységekbe akkor jutsz, ha a bal alsó sarokban lévő formátumra kattintva, tovább lépsz. Lejjebb a bekezdés opciót látod.

A Minta felirat alatti téglalapban látod, mit művelsz. (Ott vagy azt a szöveget látod, amely bekezdésből ideléptél, vagy az Office által generáltat.) Itt most az igazítás balra zárt. A szövegtörzs szerkezeti szintjére vonatkozik. Ha a behúzáson változtatsz, akkor az egész bekezdés mozdul. Ha a típusánál az első sort választod, akkor az első sor beljebb kerül, a többi a megszabott margótól kezdődik. A térköz arra vonatkozik, hogy a meghatározott bekezdés az előtte lévőtől és az utána következőtől milyen távolságot vegyen fel. Lehetőség van arra is, hogy megszabd, bizonyos stílus után mi legyen a következő. Ez akkor nagyszerű dolog, ha egy címsor után entert ütve a következő nem ismét címsor lesz, hanem normál szövegtörzsi bekezdésre vált. De számtalan egyéb dolgot is megtalálsz, néhány lapon további fülek mögött. Alapvetően légy körültekintő. Ha széttúrod a dolgokat, akkor egy választásod van: a stílus készletnél a „kész stíluskészletek visszaállítása” –ez viszont minden beállításodat eltüntet, kivéve, ha lementetted (erről később).
   A stíluselemekből sok van. és meglátod, nagyon pontosan beállíthatóak. Egy címsor1 (fejezetcím) - és persze nem csak annál - esetén megszabhatod akár, hogy mindenképpen kerüljön új oldalra. Ezzel elkerülöd, hogy az olvasón a kijelző alján egy ordító nagybetűs fejezetcímet egy vacak sor kövessen, majd lapozni kell. De ugyanígy, ha egy bekezdésből csak egy sor, vagy pár szó kerülne új oldalra, azt is meg lehet akadályozni.
Ehhez viszont az kell, hogy ha a Wordben ilyeneket olvasol állítgatás közben: árva és fattyúsor meg még furcsábbakat, akkor szakadj rá a googlera és olvass utána, hogy mi a szöszt jelentenek ezek, mert ha nem tudod, akkor hogy a toszba akarod beállítani a dolgokat? 

Ezt vedd szemügyre:

  A stílusmódosításokban kész stílus készleteket találsz. (Az itt pirossal karikázott kis nyilacskánál pedig a stíluselemeket éred el. Éppúgy, mint a menüszalagon az előbbi belekattintással, csak itt plusz információk is lesznek.) Előre beállítottak, a hivatalostól a kacifántosig. Mindnek meg van a maga kinézete, színesek, változó betűfajtákkal, cirkalmas vagy épp aláhúzott fejezet-címmel, és így tovább, ahogyan a különböző stílus elemeket beállították hozzájuk.

Válaszd ki valamelyiket. (Stílus módosítás/stíluskészlet/ és ott válaszd a neked tetszőt.) Ha nem üres a dokumentum törzs, hanem írtál bele, vagy kinyitottál valamit, akkor ha ráviszed az egérmutatót valamelyik kész stílusnévre, akkor látod is rögtön, hogy változik az egész dokumentumod. Ezután lehet változtatni a stíluselemeket (címsorok, bekezdések satöbbik - ezekből nagyon sok van. Ha türelmesen végignézed, egyrészt látod, hogy logikusak, másrészt hamar rájössz, hogy egy részére sosem lesz szükséged). Ha megfelelően beállítottál dolgokat, akkor mentsd el saját stílusként. (Stílusmódosítás / stíluskészlet / mentés kész stílusként)

  A stílus elemek beállításaid csak abban a stíluskészletben működnek, amelyben azokon változtattál, ráadásul, ha belebonyolódtál és vissza kell állítani őket, akkor eltűnnek. Ha másik kész stíluskészletbe váltasz, ott az alapbeállítások szerint rendeződik át az egész dokumentumod. Ezért jobb lementeni, így ha visszatérsz a stíluskészlethez, ott a felsorolásban megjelenik a sajátod is. Ez biztonságos is, ugyanis a kész stíluselemeket, ha véletlenül vagy muszájból visszaállítod, akkor azokból minden változtatásod törlődik, míg ha sajátnak lemented, ott megmarad. Legközelebb ugyanott megtalálod, és használni tudod.

Word pdf

  A Worddel menthetsz pdf fájlba is. Mentés másképp. (Ott látod majd, hogy megadhatsz bizonyos információkat is: címke, cím, szerző – ezek metaadatok lesznek.) (A mentés gomb helyett megjelenhet egyéb is, például közzétesz.)

  Viszont tanácsos előtte az olvasóshoz igazítani a jellemzőit (különben A4 méretű lesz és az szívás). Itt ugyanis, kissé vért izzadva, de tudsz rajta javítani. Menj a lap rendezése opcióra. Ott válaszd a (margók és tájolás után, ha ezekre szükség van) a méretek közül azt, ami az olvasódra jellemző (fogj egy vonalzót és mérd meg, ha nem tudod). Ha átméretezem az oldalt kindléhez, akkor a Word oldalak átrendeződnek:

Ennek itt még semmi köze a pdf-hez. Csak egyszerűen A4 nézetből más oldalnézetre váltottunk. Ezért tudsz tetszésed szerint változtatni dolgokat. Az átméretezés miatt érdekesen fog viselkedni, ha valahol belenyúlsz, megeshet, hogy teljesen szétesik az oldal. A képeket az egérrel is kisebbre veheted, átteheted máshová, de arra számíts, hogy minden borulni fog. Ilyenkor ne rángasd az egeret, hogy visszacsinálj dolgokat, nem fog menni. Hanem válaszd a Word ’ visszavonás’ funkcióját, és próbáld újra. Ha a képekbe kattintasz egyszer a bal egérgombbal, akkor fent a menüsoron megjelenik egy új lehetőség a Word menüszalagján:

Ennyi lehetőséget kínál a Word a képek piszkálásához. Ha ez nem elég, akkor külső képszerkesztő programot kell igénybe venned. Egyébként nem olyan kevés ez. Jól el lehet szórakozni a „kép elé/mögé”, „körbe fut/mellette” és hasonlókkal, mire kitapasztalod. Tudomásul kell venni, hogy a nyomda technika egy másik dolog. Ahhoz, hogy esetleg a könyvben látott, cirkalmas vagy bonyolult módon körbe vegye a szöveg a képet, más úton kell közelíteni, itt nem fog sikerülni.

E

zt a dokumentumot igyekeztem normálisan megírni, és nem összevissza ütögetni az entert (néhol azért sikerült). Cím, fejezetcím, majd a fejezetben a bekezdések struktúrához tartottam magam. Éppen ezért két kattintással a Word képes volt tartalomjegyzéket generálni is. Igaz, ez pár oldal, de az most mellékes. Aztán átméreteztem az egészet (laprendezése/méret), a kindléhez. Utána lementettem a Worddel mentés másképp: pdf. Utána a pdf fájlt beolvastam a calibrébe, majd azt mondtam neki, küldje az olvasóra. Semmi mást nem tettem. A calibre a mobit választotta, és ez lett az eredmény:

Ennél jobbat Wordben nem tudsz csinálni. Szerintem megteszi.

   A Wordnek milliónyi beállítása van. Ha időd engedi, nézz szét bennük. Érdemes.

Természetesen egy könyvet nem szokás begépelni. Ahhoz már másfajta szoftvereket kell segítségül hívni, hogy egy papír alapú könyv a számítógépre kerüljön. De ha egy kész könyvfájlt rendbe akarsz tenni, akkor ahhoz valahogy így kell elindulni.

II.	III.