Ha elektronikusan olvasnál könyvet (a továbbiakban
ezt egyszerűen ebooknak fogom titulálni, kissé következetlenül, mert a
kiterjesztések azért behatárolják, hogy mit nevezhetünk igazán annak) akkor
nagyjából három csoportba rendezhető fájlokkal találod magad szemben. Igazából
ez azért nem ilyen egyszerű, de nem kezdhetjük a számítógép off/power
gombjától. Az gondolom világos, hogy egy fájl a következőképen néz ki:
’ valami.kiterjesztés ’-> ’ fájlneve.txt ’
’ valami.kiterjesztés ’-> ’ fájlneve.txt ’
Az elsőbe vegyük azokat, amiket végső soron
számítógépen könnyedén, minden különösebb gond nélkül megtekinthetsz: például a
.txt, .doc, .rtf. (Amennyiben a .docx kiterjesztést látod, arról annyit, arra
utal, hogy a word újabb változataival készült a dokumentum. Ez kompatibilitási
problémákat okozhat.) Ilyen kiterjesztésű fájlokat egy átlag gépen simán tudsz
olvasni.
A másodikba azok tartoznak, amelyek már némi
speciális tulajdonsággal is rendelkeznek. Ez általában .html vagy .pdf fájlok
valamelyik változatai és vegyük ide a .DjVu-t is. A .html fájlokat egy böngésző
segítségével olvashatod, de a word is képes megnyitni, illetve a word képes .html
fájlba menteni bármit, amit benne létrehozol, vagy ha ’ mentés másképp ’
opcióval elmentesz egy már kész dolgot. Azt tudnod kell, hogy a html
programozás külön varázsvilág. Megtanulható, persze. De nem egyszerű. Megvannak
a maga szabályai, csínja-bínja. Ezért, ha a word-del mentesz le valamit
html-be, az távolról sem lesz olyan, mint egy igazából html-ben megírt dolog.
Amit html-ben jól megírtak, az precíz, megszabott végeredményt ad. A word
html-je sosem lesz tökéletes. Ez vonatkozik a world-dal készített pdf-re is.
A másik érdekes dolog a .pdf kiterjesztés. Azt elmondanám gyorsan, hogy a .pdf –et annak idején a papírmentes iroda gondolatára hozták létre. Hogy ne kelljen kinyomtatni az olvasni valót, és azért speciális, mert bárki, bárhol megnyitja a képernyőn ugyanazt a pdf fájlt, ugyan olyannak kell hogy lássa. Ebből már az is következik, hogy az irodás dolgok általában A4 formátumok. A pdf alapbeállítása A4. A pdf képből és maszkolt szövegből áll. Ezért mondhatjuk azt, hogy egy kép, ami szöveges réteget tartalmaz, tehát kereshető is.
A másik érdekes dolog a .pdf kiterjesztés. Azt elmondanám gyorsan, hogy a .pdf –et annak idején a papírmentes iroda gondolatára hozták létre. Hogy ne kelljen kinyomtatni az olvasni valót, és azért speciális, mert bárki, bárhol megnyitja a képernyőn ugyanazt a pdf fájlt, ugyan olyannak kell hogy lássa. Ebből már az is következik, hogy az irodás dolgok általában A4 formátumok. A pdf alapbeállítása A4. A pdf képből és maszkolt szövegből áll. Ezért mondhatjuk azt, hogy egy kép, ami szöveges réteget tartalmaz, tehát kereshető is.
A .DjVu egy olyan
fájlformátum, ami tökéletes szkennelt képek tárolására. Erre is tervezték. A
pdf-hez képest nagy előnye, hogy a kimeneti fájlja jóval kisebb méretű, ezért
internetes publikáláshoz tökéletes. Éppúgy tárol szöveges réteget, ezért
kereshető és vágólapra másolható. Anélkül, hogy elmerülnénk a mélységekbe: a
djvu egy képet először kisebbekre bont, majd e kisebb képeket tömöríti. Három
képet készít: háttér, előtér és maszk. A piszkálása éppúgy, mint a pdf fájlé –majd
később.
A harmadik csoport igazából az ebook fájlok. Ezekből
van egy rahedli: .mobi, .epub, .azw, .lit, .lrf, .rb, .smb, .pmlz, fb2, .epub
és még pár. Ezek között van általános forma, amit szinte minden olvasó kütyü
megemészt (vagy legalábbis nagy a valószínűsége) és van olyan is, amit a
gyártók a saját kütyüjükhöz találtak ki. E zárt formátumok nem átjárhatóak, az
olvasó kütyü egy másik gyártó formátumát általában nem emészti. Kivétel azért
itt is akad.
A számítógépen tehát nincs probléma. A szöveges
fájlokat az Office Word (vagy ennek megfelelő hasonló szoftver) gond nélkül
megnyitja. A .html fájlokra ott a böngésző vagy a word.
Ha pdf fájlt akarsz olvasni (megnézni) ahhoz már
lenni kell a gépeden pdf néző programnak, illetve a 'Windows 10 kora' óta általában a böngészők is képesek közvetlenül pdf fájlok megnyitására. Ha majd szerkeszteni akarod, akkor
pedig egy komolyabb pdf piszkákónak, mert a nézegető nem alkalmas a pdf
változtatására.
Az igazi ebook fájlok számítógépen való megnézéséhez
pedig kell egy ebook nézegető modul/program. Ezeket az olvasó gyártójától gond
nélkül be lehet szerezni. Illetve van olyan program –ez lesz majd a calibre,
amit részletesen megnézünk később -, ami a zárt kiterjesztések kivételével,
mert ahhoz a calibre is modult igényel, képes kinyitni az ebook fájlokat. A
kindle fájlok (-azw) megtekintéséhez például kell a ’ Kindle for PC ’ program. Annyit megjegyeznék, hogy a calibre friss változatai gyorsan jönnek, egyre több formátumot képes saját nézegetőjében megjeleníteni. Így nagy a valószínűsége, hogy külön program nélkül is boldogul a neked szükséges változattal. Alapból csak néhányat nyit meg, de a beállításaiban megjelölheted, hogy mit jelenítsen meg külső szoftver nélkül.
Itt álljunk félre egy kicsit.
Ha feltelepíted a számítógépedre például –nekem kindlém
van, ezért általában azzal példálódzok – a ’ kindle for pc ’ alkalmazást az az
égvilágon semmit sem fog megnyitni addig, amíg nem regisztrálod az Amazon
megfelelő helyén, a fiókodban (a program kérni fogja a kindléhez tartozó
adatokat). A kindle sem enged mindent, amíg be nem állítgatsz rajta pár dolgot.
Ha a ’ kindle for pc ’ programot felteszed mondjuk a laptopodra is, akkor azt is regisztrálni kell. Ha
a kindle olvasó modulját (ezt is le lehet tölteni az Amazontól)felteszed egy
okostelóra vagy épp tabletra, szintén be kell regisztrálni. Így az Amzon
fiókodban felsorolva látod majd a regisztrált kütyüket: neve-pc1, neve-pc2,
fáncsi-laptop1, nokiaN9-1 – attól függően, hogy hová telepíted az olvasó
modult.
Ennek meg van az az
előnye, hogy ezeket szinkronizálni lehet. Ha a könyvolvasón valahol
félbehagytad az olvasást, akkor a másik eszközön onnan folytathatod. Ha valamit
csoportba rendeztél, a másik kütyün épp ott fogod találni őket. Ez persze nem
vonatkozik a kalóz könyveidre, csak azokra, amit az Amazonon keresztül
szereztél be, vagy ott adtak neked kölcsön. Mert a regisztrált kindle tulajok
két hétre kölcsön adhatják az általuk megvásárolt könyveket. De az Amazonnál ezek nagyszerűen le vannak
írva. Ha pedig idegenkedsz az angoltól, fordíttasd le a honlapot a böngészővel.
Nem tökéletes, de meglátod, a lényeget kis türelemmel ki fogod tudni hámozni.
A kalózkodás.
Az égvilágon mindnet fel lehet törni. Az olvasókat
is. Nem tetszik a képernyő kímélő? Számológépet akarsz csinálni a kindléből? –
uccu neki, hajrá. A jailbreak törésekről mindent megtalálsz a neten. A
törésekhez épeszű vagy slendrián magyarázatok vannak fűzve. Olvasd őket nagyon
figyelmesen. Sok dologra oda kell figyelni. Azt megértem, hogy esetleg nyelvi
modult (szinonima-szótárat, fordító-szótárat) pakolsz az olvasóra, de a többit
nem vágom. Ezt persze mindenkinek magának kell tudni. A kindle
könyvtár-szerkezete hasonló, de nem egyezik a számítógépről esetleg ismerős
könyvtár-szerkezettel. Az olvasón magán nem is férsz hozzá, számítógép
segítségével (kábel) juthatsz bele. Az olvasót tönkre nem tudod tenni, de
működésképtelenné igen. Akkor majd egy hozzáértő kiigazítja a hülyeséged.
És ha már itt tartunk. A következőkben szóba kerülő
programoknál eleve az a kiindulási alap, hogy legálisak. Ezt főleg azért írtam
ide, mert például szóba kerül majd az ABBYY FineReader (11) vagy az OmniPage
(18) vagy az Adobe Acrobat X (Pro 10.x). Az abbyy 40, az omni 35 az acrobat 204
ezer forintba kerül. Ha kormány-szóvivő közben nyilatkozott, akkor pár ezerrel
többe. Azt mindannyian tudjuk, hogy szerszám nélkül nem lehet dolgozni. A
szerszámoknak ára van. A rossz minőségű szerszámokkal meg a bosszankodás nő, de
nem biztos, hogy haladunk is. (Az acrobat-ról annyit, hogy bár a legdrágább,
ebben a relációban mégsem a legjobb választás, nehezen boldogul a magyar
ékezetes betűkkel.) Az ok, amiért szóba hoztam ezt, az a használatuk. Ezek a
programok nem épp egyszerűek –igaz, ha használod, belejössz- de mindhez jár
kezelési utasítás. Az abbyy-é 150 oldal, magyarul. Tömény, de emészthető. Így
ilyesmire itt csak utalást találsz. A többit a programok mellett megtalálod,
tehát először olvass, próbáld is ki és csak utána kérdezősködj.
Ne ess az új programok bűvöletébe. Ha én itt
véletlenül azt írom, hogy a Corel programmal igazítom a képeket az ekönyvbe,
akkor ne vetődj a Corel után. Ha eddig a Nero modulját használtad képpiszkálásra,
vagy a Picasát vagy bármit, amit megszoktál, az éppoly jó. A Corel képigazítása
a program tudásának mérhetetlen kicsiny része, nem arra való. Hagyd a fenébe. És ezt természetesen értsd a többi szóba kerülő programra is: ha neked van egy bevált, ismert akkor maradj annál. Semmi, de semmi értelme nincs, hogy ülj egy halom új program tetején, amiket alkalmasint el sem tudsz indítani.
Ez a mértéktartó szemlélet a szoftverek verzió számára is igaz. Nem feltétlen kell egy jól működő programot kicserélni újabb változatra. Kivéve persze, ha biztonsági hibát javít a gyártó, vagy egy új tudású modult épít be az újabb változatba - persze itt még az is kérdés, kell-e neked az az új tudás, fogod-e használni?
Ha esetleg menetközben, mobilra akarod kérni az összes jelen témával -kindle, ebook, OCR, calibre - foglalkozó bejegyzést (QR):
Ez a mértéktartó szemlélet a szoftverek verzió számára is igaz. Nem feltétlen kell egy jól működő programot kicserélni újabb változatra. Kivéve persze, ha biztonsági hibát javít a gyártó, vagy egy új tudású modult épít be az újabb változatba - persze itt még az is kérdés, kell-e neked az az új tudás, fogod-e használni?
Ha esetleg menetközben, mobilra akarod kérni az összes jelen témával -kindle, ebook, OCR, calibre - foglalkozó bejegyzést (QR):
II. | III. | IV. | V. | VI. |
---|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése