Nem feltétlenül kell a
könyvespolcon vonalzóval és szögmérővel rendet tartani a könyvek között, de
szerintem senki sem tartja csak úgy feldobálva a könyveit. Ha hirtelen szüksége
van valamire, akkor ez gondot fog okozni. A látványról nem is beszélve.
A számítógépen sem árt rendet
tartani. Sokkal egyszerűbb kiigazodni, gyorsan meg lehet találni a dolgainkat.
És nem utolsó szempont az sem, hogy ha egyszer rászánjuk az időt, és
tisztességesen utána nézünk egy szerző nevének, akkor egyszerűbb lesz később
például megtalálni egy másik könyvét, vagy ha épp valahol hivatkozunk rá akkor
megfelelően írjuk/másoljuk le.
A kész könyvfájlokat vagy
gondosan, vagy felületesen készítették el. De még gondos munkánál is
előfordulhat egy gépelési hiba vagy más tévedés. Ezért ellenőrzés nélkül ne
vegyük helyesnek a metaadatokat. Ahogy haladunk előre és egyre több könyvvel
etetjük a calibrét úgy lesz könnyebb dolgunk, mert bizonyos már bevitt adatok
legördülő listában választhatók lesznek.
Ha a wordben nem csak a mentés
gombot használod egy dokumentum elkészítése után – de ez egyéb programokra is
igaz -, akkor minden bizonnyal tudod, hogy az elkészült dokumentumot meg lehet
tűzdelni adatokkal. Lentebb láthatod a word egy aktuális fájljának
információs/tulajdonságok lapját. Változtatható, tölthető. A jobb oldalon látott adatokat használja a calibre, ha egy worddel készített könyv
fájlt olvastatsz be vele. (Természetesen nem mindegyik adat releváns.)
Ha a calibrével beolvastál egy
könyvet, célszerű, ha a következő lépésed a metadatok szerkesztése ikon
választása lesz. Az ikonra kattintva, a kijelölt könyv metaadat ablaka ugrik
eléd.
A metaadat ablak
A cél az, hogy átlátható,
kereshető legyen a könyv állomány:
Cím és a szerző nem igényel
magyarázatot.
Sorozatnál megadhatsz sorozat
nevet a beolvasott könyvhöz. A későbbiekben legördíthetővé válik. A sorszám
automatikusan ugrik a következő számra, ha a sorozatba új könyvet viszel be. A
sorrend nem számít, mert a számozást át tudod változtatni, tehát mindegy hogy
nem sorrendben haladsz. Feljebb láthatod, hogy a „Tíz év múlva” című Dumas
könyv címeit úgy adtam meg, hogy szám van mögöttük: „Tíz év múlva 1”. Az olvasón semmire sem mennék az egymás alatt sorakozó 5 hasonló nevű könyv
nevével. (Az olvasóra célszerű a calibrével felrakni és onnan letörölni a könyveket.) Erre később visszatérünk, mert van mód a sorozat info átküldésére. De itt most ne bonyolítsuk.
ISBN – a legcélszerűbb módja
egy könyv adatai lekérésének. (Ez csak akkor fog működni, ha a calibre
kommunikálni tud az interneten a megfelelő szerverekkel.)
Az ISBN 13 vagy 2007 előtt 10
számjegyű. Ebben ellenőrző számok, származó ország/nyelv, könyvkiadó, könyv
azonosítója szerepel. Minden könyvnek
egyedi ISBN száma van. Ha újra kiadták, akkor a száma is új lesz (kivéve az
utánnyomást). Egy nevezett könyv ISBN számaira ezért lehetséges, hogy eltérő
adatok kerülnek elő.
Ha megadod a calibrének az
ISBN számot (nem csak ISBN szám adható meg), akkor a „metaadatok letöltése” ikonra
kattintva, a calibre megkísérli letölteni az adatokat. Hogy milyen adatokat
keressen és töltsön le, azt itt szabályozhatod: (metaletöltés melletti kis
fogaskerék ikonra kattintva)
A helyesen bevitt ISBN esetén
a kitöltési mező háttere zöldre vált. A magyar nyelvű könyvek esetén is jelzi a
helyes ISBN számot, de adatokat ritkán talál. A keresők (google, stb.) viszont
megtalálják ISBN szám alapján a könyveket valamelyik bolt hálózatban vagy
kiadónál, így a megfelelő adatokat át tudod pötyögni.
Értékelés és címkék ugyan
olyan, mint a zeneszámoknál használatos.
Borító. A calibre egy könyv
beolvasása után a metaadatok között keresi a borító képét. Ha nem találja és
bele tud nézni a könyvfájlba, akkor az első oldalból készít borító képet.
A pdf fájllal már boldogulna, csak a készítő valamiért nem tartotta fontosnak, hogy az első oldalra beemelje a könyv borítójának képét. Ettől függetlenül borítónak az első oldal jelenik meg.
Ha kép az első oldal, vagy rendelkezésre áll a fájl adataiban, vagy ha te kicseréled, akkor viszont elfogadható lesz.
(Ha a borító létrehozása gombra kattintasz a metadatok ablakban, akkor a calibre a könyv címéből a szerzőből és egy sablon képből hoz létre borítót.)
A metaadatok ablakban vagy
sikerrel le lehet tölteni ISBN szám alapján a borítót (a szám viszont konkrét
könyvre vonatkozik), vagy keresel neked megfelelő képet az interneten (vagy
beszkenneled) és a tallózás gombbal hozzáadod a könyv adataihoz.
A könyvolvasók arra valók
amire. A legújabb Kindlékről most nem beszélve, a többin két esetben,
kétféleképpen láthatod a borítóképet (– feltéve, ha a kindle nincs megerőszakolva).
Így, a metaadatokból - a könyvvel kapcsolatos feladatok válogatása közben.
És így, abban az esetben, ha a
borító a könyvfájl első oldala.( Lehetne persze bárhanyadik, de annak nincs túl
sok értelme.)
A calibre a metaadatokat - a munkakönyvtárában - egy
külön fájlban tárolja a megfelelő könyv(ek) mellett. A borítóképet is oda
menti. Ha nem calibrével tolod át az olvasóra a könyvet, akkor nem fogsz képet
látni róla – értelemszerűen kivéve, ha a kép a könyvfájlban az első oldalon
van, vagy pedig egy olyan ebook fájlt töltesz rá, ami tartalmazza a megfelelő adatokat.
IV. | V. | VI. | VIII. | IX. |
---|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése