Keresés a blogban és máshol

2012. július 5., csütörtök

Végtelen történet - The neverending story

Végtelen történet - Die unendliche Geschichte, 1984
Dráma, fantasy, 102 perc.
Rendezte: Wolfgang Petersen
Az eredeti történetet Michael (Andreas Helmuth) Ende írta. Ez a film a könyv cselekményének első felét öleli fel.


ebook

"Közelbe jött a Semmi,
a Jósda néma már,
nem hallja többet senki,
hogy hangja föl-leszáll.
Mind közt, ki szózatomra
figyelni jött ide el,
e kőoszlop-vadonban
most utolsó leszel."

Bastian - Barrett Oliver


Atreyu - Noah Hathaway

Kislány Királynő - Tami Stronach

Bastian apja - Gerald McRaney
Conrad Coreander - Thomas Hill
Film:


ASIN: B00005LKHZ (only region 1)
ASIN: B009DW9F1G (region B/2)
ASIN: B002U5740C (region all) (spanyol és portugál hangsáv is)
ASIN: B00005LKHZ (dvd)


A fentebbi film nagyjából a könyv felénél ér véget. Az írott történet "Perelin" az éjvadonnál folytatódik. Tulajdonképp Bastiánnak a semmiből - homokszem - kell újjáépíteni Fantázia birodalmát. Kívánjon bármit, létrejön, teljesül. Veszélyes dolog...

Sajnos a filmből készült még két rész, majd eldöntöd, hogy minek:

2. rész:




3. rész:


2012. június 17., vasárnap

Téli háború - Oorlogswinter

Oorlogswinter, 2008 - Téli háború
Winter in wartime

103 perc, holland, szinkronizált
dráma, történelem, háború

rendezte: Martin Koolhoven

Martijn Lakemeier - Michiel
Yorick van Wageningen - Oom Ben
Jamie Campbell Bower - Jack
Raymond Thiry - Johan
Melody Klaver - Erica

1945 telén, egy havas, németek által megszállt holland kisváros. Michiel - 13 év körüli fiú - segítséget nyújt egy sebesült angol ejtőernyősnek, ezáltal kapcsolatba kerül az ellenállással. Természetesen eddig is megvoltak a maga gondolatai a háborúról. A valóság viszont egész más. Semmit sem tud a játékszabályokról. A jóakarat önmagában kevés. És hogy is érthetné, hogy az emberekben oly sok minden lakozik. Van, aki meghal azért, amit helyesnek vél, mások simán árulók, ha érdekük épp úgy kívánja. Az pedig nem fokmérője annak, hogy valaki családtag, vagy épp idegen. Ára van annak is, hogy valaki megtanulja: a hősiesség bölcs változata, valamint az eredményesség, néma és türelmes dolog - feltéve, ha élni is akarsz.
Az ólomkatonákat visszaállíthatod a játékba, a város főterén azonban, az elropogó sortűz után  ez nem fog működni.



ASIN: B002D303KY


2012. június 16., szombat

rocking chairs II. - Ostrom presszó - Eger

Ostrom presszó. Eger.
... ez az a hely, ahová ha beülsz megfelelő emberekkel -  meg is tetted, amit tehettél.
Talán elég is lenne ennyi.

Eger, az Eger. Ebbe itt most nem mászok bele. Nem nevezném épp kis városnak. Van benne megtekinteni való bőven.
Mivel váratlanul dög meleg lett, a vár bejárata mellett jobbra felosontam a lépcsőkön, mert az aluljáró sötét beton-tömbje hűvöst ígért. De csak nem maradhattam ott, így előbújtam a másik oldalon. Azt hiszem Bástya utca a neve. Elindultam felfelé, a Gárdonyi ház irányába. (A váron átvágva, a hátsó kapun is oda lehet jutni.)
A várból hátul kivezető út melletti pici parkolóban körbefordulva szétnéztem. Szép a város. Én meg piszokul szomjas.
A hátam mögött felfedeztem a házat, aljában a "próbáljuk meg"-et, lévén akkor még gőzöm sem volt arról, micsoda.
Beléptem a korlát határolta szimbolikus(nál azért nagyobb) teraszra, majd megcéloztam az ajtót. A teraszon ücsörgő két fiatalember utánam száguldott.
Ők leheltek életet a helybe. Ez így nem biztos, hogy pontos, de nekem megteszi.
A ház alsó szintjét, a terepviszonyok miatt, föld öleli körül, így meglepően kellemes idő fogadott odabent.
Az első körben két dolgon akadt meg a szemem. A borral - pontosan az ízléses határig - töltött, pulton sorakozó üvegkancsókon és a régi rádióba költöztetett zenegépen. Aztán az óriási és hibátlanul tiszta ablakon rámvigyorgott a város panoráma képe. Bármi dolgom is volt még a városban, azt azonnal töröltem. Itt ücsörögni kell. Ráadásképp az is tudatosult bennem, hogy a fejünk felett átívelve, a város völgyének túloldalán fog lebukni a nap. Pazar.

Hintaszéknek (rocking chair) szoktam címkézni minden olyan helyet, ahol valami megfog és invitál, üljek le, lassítsak, bámészkodjak; élvezzem ami van, vagy ahol olyan dolgot látok, ami esetleg Narnia ruhás-szekrényét juttatja eszembe.

Óvatosan kifaggattam a srácokat, hogy mi lapul a kancsókban... a felsorolás (a helyesen ejtett nevek külön elgondolkodtattak) már elvarázsolt. És persze váltottunk szót arról is: hogy miért itt, miért ezt, és hasonlók.

Nyáron arra is kerülnöm kell egyet.




rocking chairs I. - Kormorán kikötő - Tiszafüred

Tiszafüred - Kormorán kikötő ( N 47° 36,464' E 20° 43,088' )

Egy novemberi napon jártam arra. Ideális hely, hogy a tehenet, kutyát és gyereket kirakd a rétre... A szemed azért a pályán legyen.
Először nem értettem, mi a francot keres egy jobb sorsra érdemes kerékpár a kikötő táblája fölött, azután közelebb érve már olvashattam, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak. Majd megnézed, nem ragozom.
Hintaszéknek (rocking chair) szoktam címkézni minden olyan helyet, ahol valami megfog és invitál, üljek le, lassítsak, bámészkodjak; élvezzem ami van, vagy ahol olyan dolgot látok, ami esetleg Narnia ruhás-szekrényét juttatja eszembe.
A kikötő bejárata után balra, meg is láttam a fát, ami két helyről nőtt ki. Ez rögvest eldöntötte, hogy itt szét kell nézni.
Jópofák a bérelhető házak. Nem elfeledve, hogy ez egy kikötő, azért sok mindenre van lehetőség és van elég hely is (a víztől biztonságos távolságban tényleg annyit hancúrozik gyerek és kutya, amennyit bír, annyit túrázhatsz, amíg lekopik a lábad), főző-sütő helyek és persze csónakok vég nélkül. Láttam olyan "valamit" kikötve, amiről hirtelenjében nem tudtam eldönteni mi is az, de gazdája ott nem lévén, a filmezését inkább mellőztem.
Nem tudom ki hogy van vele, de amikor az embernek szerszámra van szüksége, gondok szoktak lenni. Szerintem egy ismeretlennek hamarabb adnak ebédet idegenben, semmint szerszámot kölcsönbe. Itt megesett a lehetetlen, kaptam. Megmutatták hová tegyem le, ha végeztem. Ennyi.
A tökéletes állapotú kölcsön szerszámot visszatéve a helyére, megcéloztam a főépületet (a bejáratnál kúpos, nádtetejű épület). A környék csodálatos. még ebben a novemberi időben is.
Az épület belterének meg van a maga hangulata. Már aki fogékony az ilyesmire.
Kávét kértem, majd elfordulva bámészkodni kezdtem. A pulton koppant valami. Megkaptam a kávémat... nem tagadom, meglepődtem.
Júliusban ott a helyem. És valami azt súgja, hogy a következő évben is és azután is...



(Ami a zenét illeti, ráhagytam a YouTube-ra, hogy cseréljen hangsávot.)

A kikötő honlapja (német és cseh nyelven is elérhető):
kikötő honlapja (magyar nyelvű)