Keresés a blogban és máshol

2012. június 16., szombat

rocking chairs II. - Ostrom presszó - Eger

Ostrom presszó. Eger.
... ez az a hely, ahová ha beülsz megfelelő emberekkel -  meg is tetted, amit tehettél.
Talán elég is lenne ennyi.

Eger, az Eger. Ebbe itt most nem mászok bele. Nem nevezném épp kis városnak. Van benne megtekinteni való bőven.
Mivel váratlanul dög meleg lett, a vár bejárata mellett jobbra felosontam a lépcsőkön, mert az aluljáró sötét beton-tömbje hűvöst ígért. De csak nem maradhattam ott, így előbújtam a másik oldalon. Azt hiszem Bástya utca a neve. Elindultam felfelé, a Gárdonyi ház irányába. (A váron átvágva, a hátsó kapun is oda lehet jutni.)
A várból hátul kivezető út melletti pici parkolóban körbefordulva szétnéztem. Szép a város. Én meg piszokul szomjas.
A hátam mögött felfedeztem a házat, aljában a "próbáljuk meg"-et, lévén akkor még gőzöm sem volt arról, micsoda.
Beléptem a korlát határolta szimbolikus(nál azért nagyobb) teraszra, majd megcéloztam az ajtót. A teraszon ücsörgő két fiatalember utánam száguldott.
Ők leheltek életet a helybe. Ez így nem biztos, hogy pontos, de nekem megteszi.
A ház alsó szintjét, a terepviszonyok miatt, föld öleli körül, így meglepően kellemes idő fogadott odabent.
Az első körben két dolgon akadt meg a szemem. A borral - pontosan az ízléses határig - töltött, pulton sorakozó üvegkancsókon és a régi rádióba költöztetett zenegépen. Aztán az óriási és hibátlanul tiszta ablakon rámvigyorgott a város panoráma képe. Bármi dolgom is volt még a városban, azt azonnal töröltem. Itt ücsörögni kell. Ráadásképp az is tudatosult bennem, hogy a fejünk felett átívelve, a város völgyének túloldalán fog lebukni a nap. Pazar.

Hintaszéknek (rocking chair) szoktam címkézni minden olyan helyet, ahol valami megfog és invitál, üljek le, lassítsak, bámészkodjak; élvezzem ami van, vagy ahol olyan dolgot látok, ami esetleg Narnia ruhás-szekrényét juttatja eszembe.

Óvatosan kifaggattam a srácokat, hogy mi lapul a kancsókban... a felsorolás (a helyesen ejtett nevek külön elgondolkodtattak) már elvarázsolt. És persze váltottunk szót arról is: hogy miért itt, miért ezt, és hasonlók.

Nyáron arra is kerülnöm kell egyet.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése