Keresés a blogban és máshol

2012. február 16., csütörtök

függvénytáblázat IX. - kitépett lapok


Sosem szól a zene, ha olvasok. A könyvre figyelek.
Az alap valami olyasmi, hogy befolyásolni nagy hatásfokkal azokat a legegyszerűbb, akik fogékonyak a zenére. És fordítva, akik fogékonyak a zenére, azokra lehet hatást gyakorolni. Ezt értve úgy, hogy nekik lehet színezni a világot. Mesékkel, történetekkel, filmmel. Csak erről van szó. (Igaz, ezt nagyon spórolósra vettem.) Ezt nem ragozom: ha a filmről lekevered a zenei sávot, elszáll a hatás - általában. Az ember bonyolult szerkezet, hangolható.
És ez egyben természetesen fegyver is.
Az együttesek filmbe emelt számaival nincs gond.  Valahol érződik rajtuk, hogy nem e célból születtek. Attól persze még lehetne tökéletes. De nem az. Ami igazán üt, az azok a soundtrackok, amiket egy jól felkészült zeneszerző a neki tetsző és átérzett filmhez megírt. A képpel mögötte pedig …

*** remark***
Ha olvasol vagy filmet nézel jutott már eszedbe, hogy az csak pár ember története? A milliárdokból. … De valamit akart vele az, aki eléd tette.
És jártál már úgy, hogy egy film vagy sorozatot újra néztél, vagy könyvet újraolvastál, és a vég(e) ismeretében a kezdetkor egyből belédnyilallat, hogy milyen felesleges is ... de mi is felesleges? ...
A függvénytáblázatokból némi tűnődés után, töröltem minden hivatkozást.
A ’ tinta és radír’-ban ott áll a szó: ostoba. Ehhez kellene egy kis magyarázat.
Hogy értsd. Ha a (lejjebb lévő) hivatkozásokra kattintasz, megnyílik két klip, optimalizáltak. A film, amelyből valók:  Mentiras y gordas, 2009. (Szex, parti és hazugságok - habár az eredeti címe nem ezt jelenti). A film brutális. (Nem a horror stílusra gondolok.) A mondanivaló. És a zenéjét direktben a filmhez írták (át) … Azonos zenei motívumok ismétlődnek a két klipben, persze a képi tartalmuk változik. Az első jelenet soundtrackjának címe: Tony el messias  (a víz jelenlétének igztából valós oka van, a hangulat beavatkozó szerek igénylik), a második jelenet soundtrackjának címe: Let me freeze again to death. Senki sem beszél, Juan Carlos Molina és Juan Manuel Sueiro  zenéje szól –illetve lökdösi a lelket- a jelenetek alatt. Ne feledd, ez csak egy történet a világból. Ez a vége, az ostobaságnak. Az ostobát pedig többek között, így értettem:

3. Late summer
4. Troy
5. Charlie st. Cloud
7. St. Johanna
8. Defying gravity
10. Prayer’s of Bobby
11. Anatomy of a hate crimi
12. Napola

… és sorolhatnám vég nélkül …

Minden véleményed, szavad, mondatod, hited, gondolatod, vallásod, cselekedeted, tetted ostobaság, ha azzal valakinek ártasz…
Ami pedig a hallgatást illeti... csak ismételni tudnám, amit a teraszon már réges rég elmondtam.

***
függvénytáblázat IV.

***
(Nézd a Twilight első részét. Az oda együttesektől beemelt számok sem rosszak, természetesen. Bizonyos jeleneteknél azonban a zeneszerző -Carter Burwell- által oda írt motívumok szólnak. És igen könnyen belegázolnak az ember lelkébe. A sima motion pictures soundtrack lemezen hiába is keresnéd a dallamukat.   A "score" OST lemezen lehet megtalálni őket.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése