közeledés

A várakozás - és ez meggyőződésem - nem hozza össze az embereket. Túl szűkre van szabva az időnk ahhoz, semhogy várjunk. Aki hamarabb meglátja a lehetőséget - indítson. Abbahagyni, visszalépni úgyis ráér. Mosolyogni kell és időnként megmondani, hogy mit érzünk, gondolunk a másikról. Nem olyan nagy dolog ez - mégha veszélyesnek is látszik. Egyedül nehéz, ha nem lehetetlen boldogulni. Vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy nem zavar a csönd. Elbújok egy pohár, egy cigaretta, egy mosoly mögé, és némán tudok örülni annak, ha olyan ül mellettem, velem szemben, akit szeretek. Mindegy, hogy jövő áll előttünk, vagy múlt mögöttünk. Ez csupán azt befolyásolja, hogy miről és mennyit beszélgetünk.