Keresés a blogban és máshol

2012. november 13., kedd

calibre – ebook – OCR - XII

Technorati-címkék: ,,,,,,,

  Ha már a Word rejtelmeibe merültél, akkor valamit még – persze mindent -, érdemes megnézni és megpróbálni.
  A nyomtatásban megjelent könyvet hűen leutánozni egy könyvolvasóra nagyon nyögvenyelős dolog, habár természetesen nem lehetetlen. Nem is nagyon szoktam rá kényszert érezni. Arra viszont, hogy nagy léptékben, valami rendszert vigyek az ebook könyvek kinézetébe már tettem kísérletet. Ráadásként a nyomtatott könyvekben több olyan apróság is van, amit nem tartok feleslegesnek, viszont bosszantó vele pepecselni. Ezért aztán megsasoltam a Word Tervező mód paneljét.

tervező

  Alább adok képet is róla, de előtte pár szót. A nyomtatott könyvekben van némi egyezés, az első oldalakon. Nagyjából az első fejezetig. Mivel a könyv fő része (törzsszöveg) pont elég melót ad, azért ezeknek az első oldalaknak a minél hamarabbi letudását céloztam meg úgy, hogy ne kelljen állandóan megnézni az előző ebook fájlt, abban hogyan is csináltam: mi hol van, mekkora betűvel satöbbi.
A könyv címe, szerző, eredeti kiadás, nyomta, kiadó, évszám, ISBN copyright – ezek nagyjából kellenek. Vagy épp ajánlás, mottó, de akár a borító az első oldalon. (Amíg eszemben van figyelmeztetlek, hogy az első, az egész oldalt beborító kép alatt nem maradhat enter! A vezérlőt – de ha csak a képet illeszted be simán akkor azt-, az első sor első karaktere helyére kell illeszteni vagy bevágni, és utána a képeszközzel kell a helyére állítani. Az, hogy a szöveg futása a kép előtt vagy mögött van jelen esetben mindegy, az egész oldalas kép esetén nem maradhat ott bekezdés (enter; )
A sablon készítésnek következőképpen tanácsos nekilátni – hogy a működésüket megértsd, esetleg belenézhetsz a Word kész sablonjaiba kezdésnek.
  Egy közönséges dokumentumot készítünk. Beállítjuk az oldalméretet (oldalméretek) és a margót (margók). Mivel épp azon ügyködünk, hogy a leendő ebookjainknak sablont készítsünk, ezt a célnak megfelelően kell belőni. Akár azt is megteheted, hogy a könyvolvasódat – illetve annak kijelzőjét egyszerűen leméred. A lap választásnál, az egyéni méreteknél tudod bármilyenre állítani az oldal méretét.
  Azután egyszerűen írd be azokat a dolgokat, amelyek tartalmilag és/vagy elhelyezkedésileg állandóak lesznek. A könyv címe mindig kell, (egyelőre nem fontos, hogy középre rendezve, nagyobb betűkkel). A szerző is kell. Előtte, utána? – ahogy tetszik. Vannak szinte teljesen egyforma sorok, például: „A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:”; „Hungarian translation © 1998, Kardhal Kft.”; „Copyright © 2001, Könyvmolyképző” noha némelyikbe majd bizonyos részeket: kiadó neve, évszámok változtatni kell. És válaszd el az oldalakat, kézi oldaltöréssel.
Tehát valami ilyesmit csinálj – természetesen tetszésed szerint:

sablonkezdet

A bekarikázott enter (bekezdés) jelek nem kellenek, én most csak ott feledtem őket. Ezután nekiállhatsz formázni a lapokat. Ha már van kész stílusod, akkor nagyon gyorsan haladhatsz, ha nem, akkor kézzel rakd helyükre a dolgokat:

sablon 1
sablon 2

  Ezután lépj a tervező módba. A tervező módban vezérlőket helyezhetsz a dokumentumba. Bárhová, de nekünk most a hely lényeges, azért tettük ezt rendbe. A beírt szavak helyére úgy tudsz vezérlő elemet rakni, hogy kijelölöd a szót/mondatot és utána kattintasz a vezérlő ikonra. Ez esetben a vezérlő a kijelölt kifejezést beemeli tartalomnak. (Ez nem igazi tartalom. Csak útmutatás a sablon használatakor. Mint ahogyan a vezérlőelemek szövegdobozai sem a Word igazi dobozainak számítanak.) Ha az ISBN mellé helyezel vezérlőt, akkor a következő eredményt kapod:

isbn vez

Ha belekattintasz a „szöveg beírásához kattintson ide” feliratba, akkor oda bármi egyebet írhatsz, instrukciót, emlékeztetőt. Jegyezd meg, hogy bármi van a vezérlőben, akár az eredeti „kattintson ide”, vagy általad odaírt dolog, ha azt majd a sablon használatakor nem törlöd, az benne marad a dokumentumban – vagy ha így jobban érted: „nyomtatásra” kerül. Amikor a sablonnal dolgozol a későbbiekben, akkor a vezérlők tartalmát felül kell írni, törölni kell, vagy az egész felesleges vezérlőt törölni kell.
A képek/logók helyét is előre kijelölheted. A méretét és a helyét. Képet ide ne rakj. Képvezérlőt, csak üres sorba – nem lehet benne semmilyen karakter – tehetsz. Később, a sablon használatakor az igazi dokumentumban, a kép helyét jelző kék négyszögre kattintva, rögtön indul a kép keresése beszúráshoz párbeszéd panel.

  Ha készen vagy, akkor a mentés másképp opcióval, a dokumentumot sablonként kell menteni – a fájl nevét gondosan add meg. Ennek teljesen más kiterjesztése lesz, mint egy Word dokumentumnak. A sablont alapesetben odamenti a Word, ahová a normál dokumentumokat. Rá lehet venni, hogy a sablonok közé mentse. Illetve, kézzel is megoldható, hogy az Office AppData rendszermappa megfelelő (!) helyére bemásold. Ezzel nagyon vigyázz. Harmadikként pedig úgyis elérhető a sablon, hogy egyszerűen azt indítod. A sablon használatakor a Word rögtön egy új dokumentumra vált. (Ezt te nem veszed észre.) Ott bármit is mókolsz, az a sablont már régen nem érinti. Ha a munka/változtatások eredményét mented, Word dokumentumban mentődik le.
  Ez így lehet nagyon tömény, ezért találsz itt egy kis videót. Az meg lehet, hogy kissé kapkodva készült, de a kettőből majd csak megérted. A videónál vedd figyelembe, hogy nem lehetett végtelen hosszú, ezért én már félig kész dokumentumot/sablont használtam, illetve a videó vágása miatt nem mindig ugyanazt a dokut látod.






I. IX. X. XI. XIII. e.I.

2012. november 10., szombat

calibre - ebook – OCR - XI



  A könyvek beltartalma, végső soron egységes képet mutat. A tipográfia művészeti ág ( szakma), amely a nyomtatásban megjelentekre vonatkozólag olyan írásképet alakít ki a betűk és betűcsaládok megfelelő alkalmazásával, hogy az esztétikus legyen és persze, praktikus: a nyomtatott szöveg olvasható és megérthető legyen.
A praktikusság a nyomtatott szövegben tág fogalom, ebookban pedig egy másik kategória.

 Épp csak érintőlegesen nézzük az iniciálét, és ligatúrát:

– Az iniciálé - díszes vagy díszített első betű(k) - az(ok) a betű(k), amivel a többitől teljesen elütően kezdődik a fejezet/bekezdés. Előfordulhat süllyesztve – miként alább látod -, vagy a margóra esve.
clip_image002clip_image004
(A magyarázathoz fűzött képeken úgynevezett véletlen szöveget látsz. Bizonyos helyzetekben az értelmes szöveg nem célravezető. Ezért használatos a random text. Az interneten találsz generáló helyeket, ahol állítási lehetőséggel generálhatsz szöveget: mennyi szóból, bekezdésből, törzs- vagy címsorként jelenjen meg.) És egy másik véletlenszöveg generátor, ami alkalmasint barátságosabb.

- A ligatúra betűfűzést jelent. „A ligatúrákat (betűfűzéseket) a mozdulatokkal és hellyel takarékoskodó kőbe vésett és kézírás hozta létre”- gyakorlatilag összefűzött betűk, két félbetű összekombinálva. A ligatúrát onnan ismered fel, hogy a két felet szimmetrikusan elválasztva, önállóan nem bírnak jelentéssel:
(Szabadbölcsészet, ligatúra - nézz szét  a témában, de a Word leírásában is van róla szó.) Ezek használata árulkodhat a nyomtatás mívességéről, igényességéről vagy épp giccs-gyűjteménnyé alakulásáról. A szükségüket és helyüket a megfelelő szakemberek pontosan tudják egy nyomtatásban. Az ebook könyvekben nem favorizálom őket. Nagyon ritka, hogy ezzel leállok szórakozni. Amennyiben képalapú e-könyvet készítesz, ott azért beleférnek.

   Vessünk pillantást a tipográfiai problémák közül olyanra, ami vagy nagyon randa vagy nagyon zavaró (olvasás közben). Van pár tördelési hiba, ami a súlyos hiba kategóriába tartozik. Lássuk:

Fattyúsorok

 Ezeket a következő néven szokás tovább bontani: az árvasor és az özvegy sor. Előbbi számít a kirívóbb hibának.

Árvasor
clip_image006  Ha egy bekezdés, a nevezett oldal legutolsó sorában kezdődik, az a sor az árvasor.
(Hogy az egy bekezdés onnan látod rögvest, hogy az előtte lévő sort – jelen esetben egy párbeszéd imitációt -, egy enter zárja (Erre vissza fogunk térni).)



Özvegy sor
clip_image008  Ha egy bekezdés utolsó sora, a következő lap elejére kerül, az az özvegy sor.











 Ennél már csak két borzalmasabb dolog van: ha egy szó, vagy elválasztás után csak szótagok kerülnek oda.
clip_image010clip_image012

 Erre tehetnénk még egy lapáttal. Vannak egyébként is kötőjelet tartalmazó szavak. Például: „földrajzinév-tár”. Gondolj bele, hogy mutatna az, ha előző oldalon lenne a „földrajzi-₺ majd következő lap első sorában csak ez: „név-tár” – erre egyébként akkor van esély, ha az automatikus elválasztás és a sorkizárt funkció aktív. (A magyar helyesírásba most ne gyalogoljunk bele. Az elválasztásokról itt olvashatsz, ha késztetésed van rá.) Ezek a problémák bármikor előállhatnak. Hiába tűnik ránézésre a dokumentum jónak. Ha belejavítasz, kitörölsz vagy beszúrsz szavakat, sorokat; méreteket, sor- vagy betűtávolságot állítasz át - a dokumentum változni fog. A Word elég ügyes jószág, bizonyos mértékig ügyel a szövegre. De ha ezt a szöveget átkonvertálod (ami során változhat (oldal) méret, betűnagyság és ki tudja még mi minden), – akkor ott ezek a hibák kiszámíthatatlan módon elő fognak ugrani: amit a monitoron még csodának láttál, a könyvolvasón már ’tré[i]’ kategóriára vált. Ahhoz, hogy bizonyos dolgok ne forduljanak elő, bármit csinálsz is a szöveggel/dokumentummal, megfelelő módon utasítani kell a Wordöt, hogy a szövegbe speciális jelekkel szabályokat rejtsen el. A dolgot bonyolítja még picinykét, hogy a szabályokat tartalmazó jelek egy része konvertáláskor (például ha html-be konvertálod a dokumentumot akkor ez biztos) köddé válik vagy a nyalánkság kedvéért egészen más dologra utasítja a konvertáló programot. (Ezért nem véletlen, hogy a html-ben elmentett dokumentumot html-szerkesztőben igazítják ki.)
 Ezeket a randa és olykor olvasásnál értelemzavaró fattyúsor hibákat a Wordben felettébb egyszerűen – erre majd visszatérünk - lehet orvosolni. (Ezzel élve, az előbb felemlített szóelválasztásos dolog fattyúsor vonatkozásban nem, de oldalközi bekezdésben megjelenhet és az ott sem szép látvány. Ezt csak trükközéssel lehet megakadályozni, de erre visszatérünk.)

Tompasor
A tompasor nem hiba. Abban az esetben, ha szándékosan használjuk. Nagyjából azt jelenti, hogy a bekezdés első sorában nincs behúzás, az egyvonalban kezdődik a bekezdés következő soraival. Amennyiben egyéb nyomdász kifejezések jelentésére lennél kíváncsi, akkor erre indulj.
Az emberek már csak ilyenek: az ebook kiterjesztések favorizálási versenye is dühöng. Azoknál az ebook olvasóknál, amelyek csak bizonyos formátumot esznek meg, ott talán még értem is. Egyébként Pepsi vs. Coca meccsnek tartom. Viszont ennek is köszönhető talán, hogy némely formátumot megpróbáltak – és próbálnak ma is -, bizonyos szabályosságok szerint egységesíteni. Ilyenekre gondolj, hogy mondjuk mi lenne, ha a prc fájlok csakis sorkizárt szöveggel készülnének. Vagy ha az ebup fájlok fejezet cím utáni első bekezdése csak tompa sorral kezdődne. Ezekről a dolgokról nekem nincsen külön véleményem. Igazodni szoktam a nyomtatási képhez, ha fejből tördelek, akkor pedig ahogy érzem…

Javítás
 A fattyúsorok problémáját az igényes és nyomdába készülő dokumentumokon természetesen kézzel javítják. Igazítanak ábra- vagy képnagyságon, a betűsűrűségen, betűméreten, sorok közötti távolságon, esetleg átfogalmaznak mondatokat, hogy helyet nyerjenek. A Wordben nekünk viszont tökéletes a stílusok beállító panelja által felkínált lehetőség.
A stílusok panelen, a megfelelő stíluselemre kattintva a jobb gombbal, a felugró ablakon a módosítást válasszuk. Alul a formátumnál pedig a bekezdést jelöljük meg. A bekezdés panelon a szövegbeosztás fülre menjünk.
clip_image014

 Amennyiben pipát teszünk a Fattyú- és árvasorok elé, a Word gondoskodik róla, hogy ezen hibák ne forduljanak elő – összébb nyomja a szöveget, sűríti a betűket satöbbi. Éppen ezért, mikor egy stílusban például a sorok távolságát szimpláról (vagy a többi arányt jelentő kifejezésről: másfélszer, kétszer) a pontosan ennyi kifejezésre állítod, és akad még pár ilyen, azért gondold át, kell-e az neked?
A további sorok: az Együtt a következővel azt jelenti, hogy a Word a bekezdést  a következő bekezdéssel egy oldalon tartja. Az Egy oldalra azt jelenti, hogy a Word a nevezett bekezdést  egy oldalon helyezi el, ha az aktuális lapon nem fér el, akkor a következőre helyezi át (- azt ne feledd, hogy ami nem fér ki egy oldalon, az nem fér ki). Az Új oldalra pedig annyit tesz, hogy az ezzel a stílussal formázott bekezdést (és a többi hasonlót) a Word új oldalon kezdi.
(Mivel épp egy meghatározott stíluselem lapján járunk, ezért a szabály alkalmazása minden olyan bekezdésre vonatkozni fog, ami ezzel a stílussal van megformázva!)

Word

 A Wordbe vagy írni kezdesz, vagy kinyitsz egy akármilyen kész dokumentumot. Hogy érthető legyen, nézzük azt, ha írni kezdünk. Feltételezzük, hogy a szövegszerkesztő nincs össze-vissza állítgatva, nagyjából alaphangon szuperál. Az első dolog, hogy a beállítások/megjelenítés panelen, vagy a kezdőlap/ikoncsoportján a jelre kattintva kapcsoljuk be a minden látszik funkciót. Ettől kezdve a beírt szövegben egyéb jelek is láthatóvá válnak. Erre szükség lesz.
clip_image016

Ezek a főbb vagy gyakrabban előforduló formázási jelek. Megjegyzem, hogy a szimbólumok panel, különleges karakterek fülön ott lapul még jópár:

clip_image018

 Az automatikus javítás arra szolgál, hogy bizonyos karakterláncolatot leírva, azt a Word egy előre meghatározott jelre/karakterláncra cserélje. Így egyszerű bevinni apró jeleket, vagy például ha tipikus gépelési hibáink vannak: nem helyett enm-t szokásunk írni, akkor itt állíthatjuk be, hogy ezt a Word magától kijavítsa.
 Itt azonban észen kell lenni. Egyrészt ki tudja, mit fogunk majd írni – most például beletelt pár másodpercbe, hogy a Wordöt rávegyem, hagyja a szövegben az enm szót és ne javítsa át nem-re. Másrészt a szimbólumok táblázat (különleges része) olyan karaktereket is tartalmaz, amelyek utasítást hordoznak a Word számára és csak a minden látható opció esetén jelennek meg.
Vagy másképp megközelítve: a szövegbe írás közben a szimbólumok beszúrása segítségével bármilyen jelet beírhatunk, a szimbólumok közül, az egyszerű karakterként fog megjelenni és viselkedni. De azok a karakterek amelyek a sima szimbólumok és a különleges karakterek lapon is, vagy csak a különleges karakterek között szerepelnek, másképp viselkednek, ezért oda kell figyelni, mit művelünk.
A fentiekről itt olvass bővebben.
clip_image019

(Ha már itt a kép, akkor besárgítottam rajta a három pontot is. Az elharapott gondolatok, félbe hagyott mondatok végén három pont szokott lenni. Ha a billentyűzeten beírsz három pontot, azt a Word hibának fogja megjelölni. Azért, mert a mondatot egy ponttal zárjuk a magyarban. Ebből következik, hogy oda más dolog kell. Ha lenyomod az „Alt” + „Ctrl” billentyűket és úgy nyomod le a pont billentyűt mondat végén, akkor megjelenik a szükséges jelsorozat. Ez a háromszor lenyomott pont: „…” ez pedig a kombinációs három pont: „…” – ránézésre nincs különbség, de mégis van… Ahhoz, hogy ez működjön, azt is észben kell tartani, hogy az utolsó betű után nincs szóköz, mert az írásjelek előtt (nagyon kevés kivétellel) nem lehet szóköz.
Erről és még pár nem szem elől tévesztendő dologról olvass itt.)

Bekezdés
 Bármit is írsz, a Word alapértelmezésben, a sor elején kezdi az első szót. Ez nem írógép. Írni kell folyamatosan, a sor/lap végénél a Word új sorba/lapra ugrik – és ez így folytatódik, amíg entert nem ütsz. A minden látszik opció bekapcsolása esetén a szövegben az enter helyén ezt a jelet látod:
clip_image021

 Ha a fentiekben ránéztél a linkekre, akkor már biztosan tudod (vagy már eddig is tudtad), hogy az enter leütése után a Word nem csak új sort, hanem új bekezdést is nyit. A bekezdés a szöveg meghatározott logikai része, egy egység. Gyakorlatilag két enter között van. Formázni, stílussal alakítani ezt az egységet, a bekezdést lehet. Annak, hogy egy szó/mondat betűit megnagyítod, dőltté vagy vastaggá teszed, aláhúzod vagy átszínezed - ehhez nincsen semmi köze.
Ha elgondolkodsz, akkor magadtól is tudod, hogy ha üres helyet akarsz a lapon – térközt -, akkor a lehető legrosszabb változat az, ha nyomogatod az entert (és a szóköz nyomogatása sem bölcs dolog a behúzás növeléséhez). Üssünk hamar össze egy végtelenül egyszerű könyvkezdést. Lejjebb bal oldalon akként látod, ahogyan a felhasználók túlnyomó többsége a Wordben ezt elköveti. A kinyomtatott könyvek, főbb vonalakban hasonlítanak egymásra, ezért ez az ebook jellegű könyveknek sem árt. Még ha a lenti dolog működne is – de nem fog -, hogyan csinálnád ezt meg a következő könyvvel? – számon tartod hová mennyi space-t vagy entert ütöttél? (A vonalzón azért karikáztam be a csúszkákat, mert csak a hasonló állásnál látsz ilyen képet. Nyugodtan mozdítsd meg őket – a bal oldali alsó és felső részből áll, ugyanis külön hat a bekezdés első (felső csúszka) és a bekezdés további (alsó csúszka) soraira. A művelet arra a bekezdésre fog hatni, amelyben a kurzort hagytad. Attól függetlenül, hogy klasszikus értelemben nincs a bekezdés kijelölve. Ha az egész dokumentumot kijelölöd és a csúszkákon úgy mozdítasz, akkor a dokumentum összes bekezdése reagálni fog. (Amíg a formázással/szöveggel vacakolsz, addig képnek nincs keresnivalója a dokumentumban. Elég probléma lesz így is, nem hiányzik egy képobjektum, amely teljesen másképp viselkedik, mint a szöveg.) A csúszka a bekezdéseket a - beállított - margóhoz képest igazítja.))

clip_image023clip_image025

 A jobb oldalon látod azt, milyen lenne ez az oldal, ha kinyomtatnád. Csakhogy mi épp egy olyan dokumentumot fabrikálunk, ami majd ebook fájllá válik. Így viszont a baloldalon látottak számítanak.
A könyv címét, hogy mutasson, szépen nagyobb betűre állítottuk. Említettem, hogy a bekezdésen belül a betűk kinézetének állítgatása csak egy dolog: a felső széle már le is van vágva…
Középre a space (szóköz) billentyűvel igazgattunk. Ráadásként bármikor ott maradhat egy–egy karakter valahol, mint például most egy szóköz az egyik bekezdésjel előtt. Ne feledd, hogy a konvertálókat lehet utasítani, hogy az üres bekezdéseket a tördelés egységesítése miatt ne vegye figyelembe. Ebben az esetben az a bekezdés nem üres, mert van benne egy szóköz. Ha igazi lenne a könyvünk és gonddal konvertálnánk, az egy üres sort jelentene nagy eséllyel a végeredményben.
Ha ezt a művet átkonvertálom könyvolvasóra – alant pdf formátumot látsz -, akkor ez lesz az eredmény:

clip_image027

 Ha komolyabb konvertáló programot engedek a kis tákolmányunkra, akkor pedig ezt látod, prc formában:

clip_image029

 Megnyugtatlak, hogy ha space helyett a tabulátort használod a középre igazításhoz, az eredmény ugyan ez lesz. A tabulátor ügyes dolog, de meg kell tanulni használni. Ha ebooknak szánt dokumentumot készítünk, jobban járunk, ha elkerüljük. Tabulátorról itt olvashatsz.
 Tehát a betűkön való ügyködésünkből a mérete, vastagon szedése, dőltté alakítása ugyan megmaradt, de az összes a dokumentum kinézetére vonatkozó formázási igyekezetünknek nyoma veszett.
 A bekezdésekkel való ügyködéssel kapcsolatosan itt találsz olvasnivalót. Itt megtalálod, hogyan lehet kézzel kiigazgatni például a fenti mintaoldalt a baloldali borzalomból a jobb oldali kellemesbe. Ennek persze más módja is van.

Szakasztörés
 Ha a dokumentumok csak bekezdésekből állnának, akkor az egész valahogy mégis csak egy lenne. Gyakran előfordul, hogy egy könyv egymástól elütő részekből áll, ahol esetleg másképp is kell kinéznie. Erre szolgál a szakasztörés. Az egy szakasztörésen belül, úgy változtathatunk a benne szerepkő bekezdéseken, hogy a könyv többi részét ez nem érinti.
A szakasztörésről itt olvass.

Stílusok
 Hogy a dokumentum egész kinézetét rendezni tudjuk, szükségünk lesz a stílusok használatára. Ezt viszont csak akkor van értelme elkezdeni, ha a könyv szerkezete nagyjából képet öltött: tudjuk hol kezdődik egy fejezet és hol a következő, és a bekezdések rendbe vannak szedve. Amíg nem alkalmazunk stílusokat, addig az egész dokumentum egy végtelen hosszú szöveg, a kinézete értelmében. A navigációs ablakban csak ezt látjuk, amíg nem vezetünk be stílusokat:
clip_image031

Ha erre rászánjuk magunkat, a próbálkozás elkezd formát ölteni:

clip_image033

 Mint láthatod, a stílusok alkalmazásával mindent a helyére tettünk úgy, hogy nem nyomogattunk bele entert, szóközt és tabulátort sem. A lap tetején ott hagytam egy entert . Megbeszéltük, hogy a bekezdés két enter között van. A legelső bekezdésnél erre nincsen szükség, az ott felesleges.
A navigációs ablakban pedig megjelent egy sor: 1. Fejezet. (Erre visszatérünk.)
Szabadulj meg attól a rögeszmétől, hogy a bekezdés csak az, amikor a szöveg(törzs)ben beljebb kezdődik az első szó, utána meg nagyon sok szöveg következik. Próbáld megszokni, hogy az enter után – igaz új sor is -, de mindig új bekezdés következik. A fentebb látott lapon, ha az entereket végignézed, a következőképpen alakulnak a bekezdések:

A könyv címe
Szerző neve
Isbn
Kiadta
2012
1. Fejezet
Amelyben hősünk …
Lorem ipsum conubia…

 Lehet, hogy furcsa a „2012” egymagában, mint bekezdés. De ez így praktikus, legalábbis most a kétoldalnyi könyvecskénkben. Jusson eszedbe mindig, hogy a bekezdésen, mint alapvető egységen, a legkönnyebb változtatást végrehajtani, főleg úgy, hogy a többi dolgot ne túrd szét. Ha ezt a két oldalt most átkonvertálom, akkor az olvasón már ez a látvány fogad:

clip_image035

 Szépnek nem mondanám még ugyan, de azért alakul, egy pillanat alatt áttekinthető kezd lenni.
A Word indítása után stíluskészletéből az alap stílussal indul. Több előre elkészített, beépített, stílusa van. Ezek levelezéshez, irodai dokumentumokhoz satöbbi vannak belőve.(Erről itt nézhetsz meg egy rövidke videót.) Bármennyire is tetszik neked egy díszes stílus, eszedbe ne jusson ebookhoz használni (némelyikben ráadásul minta, ábra is van). Minél kevesebb stílusfajtát, minél kevesebb betűtípust és egyéb felesleges cirkalmat tartalmaz a dokumentum, annál biztosabb, hogy az ebook olvasón jó végeredmény köszön vissza.
 Ahhoz, hogy a cuccaid egységes képet mutassanak majd – ami logikus és letisztult könyvszerkezetnek is értendő – és hogy változtatásokat gyorsan végrehajthass, célszerű saját stílusokat létrehozni.
Gondolj bele. Ha a szövegtörzs, a tényleges olvasnivaló, minden bekezdése egyforma stílusú - márpedig annak kell lennie -, akkor nem kell macerásan kijelölgetni a dolgokat, kerülgetve fejezetcímeket, alcímeket, ajánlást, mottót, hanem a szövegtörzs alapjául szolgáló stílusban mondjuk módosítva a betűtípust, az egész rögtön automatikusan változik. Ha pedig a könyvnek csak meghatározott részein akarsz módosítani, arra ott a szakasztörés, ami tovább tagolja a könyvet.
Olvass: 1.; 2.; 3.; 4.;
Nézd meg: 1.; 2.

Saját stílus
 Az Office megismeréséhez vagy sok-sok babrálásra, vagy egy megfelelő kézikönyv elolvasására van szükség – de méginkább mindkettőre.
 Ha a menüszalagon egy stílusra jobb egérgombbal kattintasz, akkor eléred a módosítás lehetőséget. Azt javasolom, ne így kezdj neki. Már csak azért sem, mert bizonyos esetekben, a megfelelő legördülők vagy gombok zárva maradnak előtted. A Word nem engedi, hogy az alapstílusokat szétberheld[ii]. Lemásolás után viszont úgy zavarod össze, ahogyan tetszik. A másolást itt ne szokásosan értsd.
A Word alap stílusai úgy vannak jól, ahogy. Ha stílus elemeket akarsz készíteni, válaszd az új stílus készítése lehetőséget. Ezzel semmi meglévő dolgot nem rontasz el.

clip_image037

 Itt kicsit problémás a dolog, mert az Office változatok eltérnek egymástól. Viszont vagy ikonnal, vagy menüből, de el lehet jutni ehhez hasonlatos lehetőséghez. Ha a hasonló Wordben a jobb felső sarok felé lévő sárga-pirossal megjelölt halvány nyilacskára – Stílus módosítás felirat alatt - kattintasz, akkor a jobb oldalon látható keskeny hasábú ablak nyílik meg. Annak az alján, a szintén sárga-pirossal jelölt ikonra – bal szélső - kattintva nyílik a középen lévő párbeszédablak: stílus létrehozása formázás alapján. Azért van ez így nevén nevezve, mert stílust lehet például importálni is. Mivel itt nem stílus módosításban vagy, hanem új stílus gyártásában, minden létező paraméterhez hozzáférsz és állíthatod. Nézzük, csak a nevezett ablakot:

clip_image039

 A stílus nevéhez jól átgondolt szót/szavakat válassz. Elnevezni muszáj, mert a stílus19 név nemhogy hetekkel később, de már másnap sem fog sokat mondani.
Mielőtt elfeledném, hadd figyelmeztesselek valamire. Amikor egy bekezdésbe állsz a kurzorral, akkor fent a menüszalagon, a stílusok ikonok között, sárga csíkkal keretezve mutatja a Word, hogy az adott bekezdés milyen stílusú (kettővel feljebbi képen látod is). Megeshet, hogy azt az adott bekezdést formáznod kell valamiért. Ha a fenti ablakon – alul – látható Automatikus frissítés ki van pipálva, akkor a kézi machinációd megváltoztatja a stílust! Aminek következményeként a hasonló bekezdések mind változni fognak. Ha ez a stílus, alapja volt egy másiknak, akkor az is változik, további változásokat idézve elő a dokumentumban. Alapértelmezésben a Word ezt nem kapcsolja be, és tanácsos kikapcsolva hagyni.
 Stílus típusból néhány van. Vonatkozhat bekezdésre, karakterre, kombinálva, táblázatra és felsorolásra.
 A stílus alapjánál a meglévő stílusokat találod. Eszméletlen sok van belőlük. Ez nemcsak a Word változattól függ, hanem attól is, hogy milyen dokumentumokat nyitottál meg eddig és esetleg milyen stílusokat hoztál létre te magad.
Ha ide kiválasztasz egy stílust, akkor az ablak közepén egy kis minta ablakban látod az eredményt. Lehetőleg kerüld, hogy a stílus lapja sorban, egy általad kreált stílust jelölj meg. Mindig a Word alapstílusaiból válassz. Fentebb már írtam milyen galiba lesz, ha az egymásra épülő stílusokba véletlenül belejavítasz. Az alap stílusokba szándékosan is nagyon nehéz. (A Word a cuccait rejtett könyvtárakban tartja. Én csak és kizárólag a .dic (szótár) vagy a .dot (sablon) fájlokkal való ügyködés kapcsán járok arra.)
 A következő bekezdés alapja sor is igen megfontolásra érdemes. Ez annyit jelent, hogy a nevezett stílussal rendelkező bekezdés – amit épp most készítesz – végén, ha majd leütöd az entert, akkor a következő bekezdés milyen stílussal induljon. Gondold végig.
Ezután a betű beállítások jönnek. Betűt típusát, méretét, vastag, dőlt, aláhúzott, és ahol az automatikus szót látod, ott a szín lapul.
Alatta a balra/középre/jobbra/sorkizártság, utána a sorok térköze, majd a bekezdések közötti térköz állítása, végül a behúzás beállítása jön. Itt most nem számít, alapon látod, de a dokumentumban ez majd a margóhoz igazodik.

Finomhangolás

 Baloldalt alul, látsz egy formátum feliratú gombot. Választhatsz a további állítási lehetőségekből. Betűk, bekezdések, tabulátorok viselkedése, szegélyek, nyelvek, keretek – és van még.
A betűk. Adja az ég, hogy ne ess kísértésbe! Ahhoz, hogy a későbbiekben ne összevisszaságok, vagy az ő és ű betűk helyet mindenféle hieroglifák jelenjenek meg, már itt oda kell figyelned. Konvertálásnál fontos szempont, hogy minél kevesebb stílus, minél kevesebb betűfajta forduljon elő a dokumentumban. Mielőtt földönkívüli betűfajtát használsz, arra is gondolj, hogy akinek esetleg a kezébe kerül a munkád, az rendelkezik-e a font-készlettel? Bölcsebb az általánosan használt betűknél maradni.

A bekezdés. Itt hangolhatod finomabbra, a bekezdés elhelyezkedési jellemzőit.

clip_image041

Ha itt gondosan szétnézel és beállítod a dolgokat, már látod is, nincs szükség sem ezer szóközre, sem száz enterre. A bekezdések oda mennek, ahová akarod.
A behúzás részen, a típusa szó alatt állíthatod a bekezdés első sora és a többi sor viszonyát.

Stílusok nevei

 Muszáj visszatérnünk a dokumentum struktúrájára. Azt egy pillanat alatt megtekinteni a Word vázlat nézetében a legegyszerűbb.
clip_image043
Egy normál könyv persze nem ilyen. De ez az ok, hogy miért van olyan sok címsor stílus.
Ismét kell egy kis kitérőt tennünk. A címet és a címsort másképp kell érteni. A címsorokhoz h1-től h7-ig tartó besorolás (html) tartozik. Ebből készül majd például a tartalomjegyzék is. Így talán érthetőbb, hogy a könyv címe nem címsor. Csak sima szöveg. Nincs keresnivalója a címsorok között, mint ahogy a tartalomjegyzékbe sem tesszük be a könyv címét.
A címsorokat a fejezet címekre kezdjük el használni. Általában címsor 2 (h2)-től indulva. Hogy a fejezet cím egy szám, egy szó, egy mondat, az teljesen közömbös. Lényegtelen, csak legyen bekezdéssé formálva. Azért címsor kettőtől, mert ha mondjuk, a könyv közepén belefutsz egy lapba, aminek közepére azt írták: II. könyv, akkor szükség lesz a címsor 1-re. Mint mondtam, ez alapján lesz tartalomjegyzék. A konvertáló programokat, a tartalomjegyzék generálásánál a h típusú érték megadásával lehet majd utasítgatni.

Egyéb


Oldal és margó

A papír/oldal méreteket itt tudod áttekinteni. Az olvasók világa nem épp az A/4 méretről szól. A Word alapban A/4 méreten kezd dolgozni. A Word lap rendezése alatt lehet az előre bevitt, vagy kézzel állított méreteket megadni. Itt tudsz a margókon változtatni. Ne feledd, az itt történő állítgatás hatással lehet a nyomtatóra is.

Tér- és távköz

A bekezdésre a stíluslapon megszabott tér- és távközt, a kijelölt bekezdésre – amiben a kurzort hagytad -, például a könyv címénél, egyedileg is be lehet lőni. Hogy csak arra a bekezdésre vonatkozzon. Ehhez is a lap rendezése helyre kell eljutni.

Élőfej és lábjegyzet

Vannak dolgok, amiket nem értek. Hogy nyomtatásban az oldalak tetején ismétlődik a szerző neve-könyv címe, az oké. Hogy oda díszítő jeleket tesznek, az is oké. Hogy oldalszámozzák a könyvet, teljesen érthető. De hogy ezt miért kell átvinni egy ebook olvasóra, azt már nem vágom…
Az élőfej és élőlábról itt olvass.

Végjegyzet

A szövegben lehetnek dolgok, amiket magyarázni kell. A könyvben elfér a lap alján. Nekem viszont a végjegyzet jön be. Az olvasó – ha a Wordben a végjegyzetet normálisan megcsináljuk, akkor konvertálás során ezzel nem lesz probléma -, úgyis oda és vissza képes ugrani.




 Fattyúsorok
   Árvasor
   Özvegy sor
   Tompasor
   Javítás
 Word
   Bekezdés
   Szakasztörés
   Stílusok
   Saját stílus
Egyéb


végjegyzet

[i] Rossz, vacak, felejtős, pocsék
[ii] Elrontsd, kinyírd, tönkretedd







I. VIII. IX. X. XII. e.I.

2012. október 23., kedd

2012. október 19., péntek

calibre - ebook - OCR - X. - (gyorsabb javítás)

A könyv-fájl javítgatása nem valami lélekmelengető feladat. Azonban van rá mód, hogy bizonyos dolgokat gyorsabban vagy épp automatizálva végrehajtsunk – de változatlanul érvényes, hogy meló nélkül nem ússzuk azért meg. És természetesen azt se feledd, hogy ezeknél a megoldásoknál alkalmasint másnak lehet jobb ötlete, módszere is.
Igaz, hogy az abbyy –t (ABBYY FineReader) is lehet tanítani, de ha figyelmesen megnézed a leírását, ott eleve utalnak rá, hogy a saját minta csak az épp aktuális betűtípus (satöbbi) esetén működik. Márpedig – a sorozatokat esetleg leszámítva – vajmi kevés az esélye annak, hogy a következő könyv olyan legyen, mint az előző. Ezért én ezzel nem is kísérleteztem.
Viszont  ami minden könyvben közös, az az, hogy előbb-utóbb a Word-ben végzi, meglehet szkennelés után rögvest.
totalszoveg

Valahogy olyan módon, mint fentebb láthatod. Az abbyy A/4-ben dolgozik, az elrendezés tartására van utasítva (de a szerkeszthető másolat vagy formázott szöveg olykor jobban megteszi) . A Word alapból szintén A/4-ben végzi a dolgát. Ez egyelőre jó is így. Nem kell és nem is szabad az oldalméretezésre vetődni, egyrészt mert égetőbb problémák is vannak, másrészt, ha az oldalméret változtatásával szórakozol előbb, azzal csak plusz hibákat generálsz - az esély nagy rá.
Az abbyy-t ráveheted arra is, hogy ne tartsa az elrendezést. Akkor olyan rtf formájú dokumentum-féleséget hoz létre, aminek a formába rázása –szerintem -, macerásabb. Ráadásul, ha véletlenül keresni kell a könyvben hibajavításhoz, sokkal gyorsabb, ha látod az eredeti tördelést.  Az eredeti oldalszámozást szinte mindig száműzöm. Teljesen feleslegesnek tartom. A könyvolvasók számtalan lehetőséget kínálnak, hogy megjegyezz, vagy megkeress valamit.
Mielőtt a Word-ben melózni kezdenél, pár dolgot el kell tüntetni.(És az sem árt, ha a betűtípusokat ellenőrzöd, képes-e a helyes megjelenítésre.) A könyvek elején van pár oldal, ahol mindenféle információk vannak: kiadásokról, fordításról, nyomda-technikai megjegyzések, isbn szám, esetleg van ajánlás – idézőjeles -, a könyv címe finom kalligrafikus kivitelben satöbbi. Ezeket a dolgokat vágd ki onnan és tedd félre valahová. Azért, mert a következőkben végrehajtandó ügyeskedéseinket zavarja. Ez igaz a dokumentumban lévő képekre is. Amíg a fájl nincs kipofozva, nem kívánatosak benne a képek. Természetesen ez csak az én meglátásom.
Ne feledd: ha valami nem sikerül, akkor a Word-ben nem össze-vissza kattogtatással, hanem az utolsó parancs(ok) visszavonásával a legcélszerűbb rendet tenni.
Nézzük meg közelebbről a dokumentumot.
Kpkivgs

Az első fő probléma, hogy minden oldal szakasztöréssel végződik. Ez nagyon nem jó. Első lépésként orvosoljuk ezt. Azért kezdjük ezzel, mert a dokumentum egész képére (stílusára, tördelésére) ráhatása van.
Nyisd meg a Word „csere” paneljét. A felső sorba kerüljön „felnyil b” (^b), az alsóba „felnyil p” (^p). Légy körültekintő! Semmi egyéb nem kerülhet a sorokba, az elején és végén véletlenül se maradjon szóköz (amit nem is látsz ráadásul) vagy bármi! Tehát ezt kell látnod:
oldaltrscsere

A nyilakat megtalálod a billentyűzeten, de a csere panel speciális menüjében is rátalálsz. Azt magától értetődőnek vettem, hogy elsőre csak pár oldal szöveget tégy magad elé a Wordben, gyakorolni, próbálgatni tökéletes.
Ha „az összes cseréje” gombra kattintasz, a Word végigsöpör a dokumentumon és végrehajtja a megszabottakat. Vagy ha a „következő” gombra kattintasz, akkor rááll a következő találatra, és ezt kiemelve meg is mutatja. Ha a „cserére” kattintasz, akkor végrehajtja. És így tovább.
csereutn

Azután a fentihez hasonlóra vált a kinézet. Egy fokkal egységesebb a dolog.
Most, vagy a végén, törődjünk kicsit az elválasztásokkal. A csere panelbe írd:
Felülre ^p- alulra pedig semmit. (A „semmi” nem szóköz, hanem teljesen üres sor.)
Felülre - alulra semmi és a szó eleje/végi egyezést jelöld be.
Ezeket egyesével kell végignézni. Különben minden gondolatjelet eltüntet. Ráadásként azt is figyelni kell például, hogy a „visz-sza” szóból, ne „viszsza”, hanem „vissza” legyen. Az automatikus helyesírás javítás egy könyv fájl esetén nem biztos, hogy bölcs választás.

Most végezzük ki  a gondolatjelekből született felsorolásokat.
lista
A fenti képen láthatod, mire gondoltam. Ha a kurzorral a (fenti példa szerint) a Renault szó elé állsz, és jobb egérgombbal kattintasz, megnyílik egy helyi menü. Ott válaszd a „listabehúzás igazítása” sort. Ez az egész dokumentumra hatni fog, attól függetlenül, hogy nincs az egész kijelölve.
lista vlt

A „Tab karakter” helyére görgesd a „semmi” vagy "szóköz"szót és okézd le. Eredmény:(ha a semmit választottad.)
semmi

(Amennyiben biztosan nincsen szükséged a felsorolásra, akkor természetesen valóságosan is eltüntetheted. Mind az ABBYY-ban, mind a Word cserepaneljén megszabhatod, hogy a felsorolást cserélje, illetve szüntesse meg. A vonalzókon utána tetszésed szerint állíthatsz a sorok kezdetén, de ügyelj rá, hogy ha stílust szabtál a bekezdésnek, szakasznak akkor ne nagyon kutyulj bele.))

A kötő- és gondolatjelekről írtam már máshol. A szabályok szerint a párbeszéd gondolatjelét szóköznek kell követni. Ha ezt szeretnéd, akkor a semmi helyére szóközt görgess. Azt tudnod kell, hogy itt most csaltunk. Csak látványilag változtattuk meg a dolgokat. Igazából a felsorolás megmaradt. (Ha megszüntetnék, nagyon sok javítanivalót generálnánk, és ahogy észrevettem, a látványilag kiigazított felsorolás a végeredményben (konvertálás) nem zavar majd.)

Következő lépésként irtsuk ki a felesleges sortöréseket.
Mivel az írásjelek utáni sortöréssel nincs gond, ezért azokat meg kellene menteni. Első lépésként azokat helyezzük biztonságba (egyszerűen ideiglenesen írjuk át másra.) A csere panelba a következőt pötyögjük  be: felső sorba ^p az alsó sorba @& majd az összes cseréje.
Az eredménye a következő lesz:
elscsere

Ne törődj vele, mint mondtam, biztonságba helyeztük azt, ami  nagyjából jó. A végén visszafordítjuk a dolgot.
Megeshet, hogy a fenti akció végrehajtása után nem látsz semmit, vagy esetleg néhány sor marad a dokumentumból. Nem kell kapkodni, menüsorban vissza kell vonni az utolsó parancsot. Az ok ilyenkor feltehetőleg az, hogy valami nem helyénvaló maradt a dokumentumban. Említettem, hogy pár dolog nem kívánatos a fájlban, javítgatás közben. A képek. Ez sajnálatos módon lehet egy képnek értelmezett fejezet cím, oldalszám vagy iniciálé is, amin átsiklottál. A könyvek végén is előfordulnak hasonló oldalak, mint az elején, amelyek tele vannak írásjelekkel, a törzs-szöveghez nem illő tördelésekkel, írásjelekkel. Ezektől meg kell szabadulni. Akkor újra meg lehet próbálni a fenti manővert.
Ezután a többi sortörést cseréljük át szóközre. A következő lépésekben írásjelek utáni dolgokat piszkálunk, tehát nagyon ügyelj a beírt karakterekre.
felülre !^p alulra !@&
(utána próbáld újra úgy, hogy a felkiáltó jel helyére ":" majd "..." azután "?" jeleket írsz. Az idézőjeles változatot -felülre “^p alulra “@&  - meggondolandónak tartom, legalábbis célszerűnek az egyenkénti végignézését)
Azután még ezt is csináld meg:
felülre @&^p alulra @&@&
felülre ^p alulra szóköz   (a szóközt nem fogod látni, állj a sor elejére és „space” billentyű - egyszer!)

Ha ezek meg vannak –nem feltétlenül lesz találat -, akkor a biztonságba helyezett sortöréseket, igazítsuk vissza: felülre @& alulra ^p

Nagyjából ez lesz az eredmény:
eredmny

Viszont, ahogyan fenti képen látod is, a kézi sortörések tömkelege hemzseg a sorok végén. Ezeket is irtsuk ki.
kezisotrs

A felső sorba, a speciális fül segítségével keresd meg a „kézi sortörés” –t, az alsó sorba pedig ne írj semmit. Az eredményt a fenti kép bal oldalán láthatod. Ha összeírásos hibák keletkeztek, akkor vond vissza a feladatot, és ismételd úgy, hogy az alsó sorba szóközt üss.

Most jött el az ideje, a méretezésnek. Jelöld ki az egész dokumentumot ( menüsorban a csere alatt megtalálod a kijelölés panelt), majd a margót (laprendezés/margó) állítsd „normálra”.
 marg
(Amennyiben túl sok az egybeírásos hiba (mint itt fentebb is), akkor vond vissza a megfelelő lépésig a parancsokat, és mint már említettem, próbáld a felső sorba "kézi sortörés" alsóba szóköz. De megpróbálhatod azt is, hogy először  a margót változtatod és utána a kézi sortörést. És egyébként is bátran variálj, ha ötleted támad.)
(Azt, hogy a dokumentum balra tartson, automatikus elválasztással működjön, legyen sorkizárt esetleg, majd eldöntöd. A stílusoknál az ilyesmiről már volt szó.)

Ezután igazítsd az oldalt az általad favorizált méretre vagy az olvasód ismert méretét legjobban megközelítő oldalarányra (alább 14,8 X 21 cm méretezésben látod):
 mret

Ha eddig nem törődtél az elválasztó jelekkel, akkor most itt az ideje. Fentebb már írtam.

Ha a stílusok között van beállított sajátod, akkor hajrá. Annak hatására egységes behúzások, megjelölt betűtípusok és méretek – minden oda áll, ahová megszabtad. Ha szkennelés vagy bármi miatt a fejezet címek eltűntek, akkor azt kézzel kell pótolni. Ha megvannak, akkor a sorukba való kattintás után csak a besorolását kell kijelölni. A fejezet címeket H1 vagy H2 besorolásra állítani célszerű.
 fejezet

Ha a stílusokban nem szabtad meg, akkor a címsorok elé kézzel vigyél szakasztörést annak érdekében, hogy minden fejezet tutira új oldalon kezdődjön. Mint a sárga csíknál láthatod, a Word a helyesen besorolt fejezetcímekből tartalomjegyzéket generál.
A dokumentumban számtalan hiba lehet még, az átnézését nem lehet megúszni. Nem csak helyesírás, hanem mondjuk simára változott vastag- vagy dőltbetűs részek satöbbi.
A fájl mehet a kedvenc konvertáló programba. Azt se feledve, hogy a Word számos formába le tudja menteni a kész dokumentumot.

Meglehet, lesz ötleted még tipizált hiba hasonló javítására. Vagy esetleg praktikusabb sorrendre jössz rá. Az remek. De ennek a sok kriksz-kraksznak a beirkálása azért irritáló. Ezért javasolom, vess egy pillantást a Word makró funkciójára. (fejlesztő eszközök/makrók).
Ott láthatsz egy olyat, hogy makró rögzítése. Ha azt elindítod, akkor a Word elkezdi megjegyezni a végrehajtott feladatokat . A cseréket is, minden kriksz-kraksszal együtt.(Az itt közömbös, hogy ténylegesen cserélt-e valamit) Egészen addig, míg a rögzítést ki nem kapcsolod. Akkor a makrónak ad egy nevet és egy ikont. Ha legközelebb a következő dokumentumodban az ikonra kattintasz, akkor automatikusan lefuttatja a makróban lévő feladatokat. De csak akkor, ha rögzítésnél a minden dokumentumra való vonatkozást bejelölted – ezt ne feledd. Ez egy szimpatikus dolognak tűnik… (Elismerem, ezzel kicsit majd kell küzdeni, de rá lehet jönni, ha az ember odafigyel. Arra is ügyelj, hogy vannak olyan feladatok, amihez ki kell jelölni előbb az egész dokumentumot, egyébként csak az aktuális oldalra vagy az első oldalra fog vonatkozni satöbbi. És persze ne akarj túl sokat egyszerre.)
Jó javítgatást. Remélem segítettem, azért pedig elnézést, ha a csereberénél elgépeltem valami jelet vagy nem jól jelent meg (a html szüttyögéshez most nem volt humorom) – úgyis rájössz.

Word keresés


I. VII. VIII. IX. XI. e.I.

2012. október 13., szombat

черный ворон (black raven) - Яхонт (Yahont)

Yahont - Яхонт - (Yakhont)- (album:)Черный ворон,1996
02 Черный ворон (Chyornyi voron) - Fekete holló - (Black raven)


"Fekete holló, fekete holló,
miért keringsz hát felettem?
Zsákmányra hiába vársz,
én tiéd nem lettem."

Vagy ha így jobban tetszik:
"Zúg a Volga, sír a Volga..."









jeremy (duett) - hevesi tamás

2012. augusztus 30., csütörtök

ebook fájlok III. - javítások - betűk és írásjelek

A Windows rendelkezik bizonyos alap betűkészlettel, amihez a használat során - például telepített alkalmazások miatt - alkalmasint újabb készletek is hozzáadódnak. Ha a Windows-t vagy a Word-öt több nyelven használod - vagy használtad valaha -, ez esetben is újabb betűkészletek települnek a gépedre. A gépen található betűkészlet (betűkatalógus) és a telepített betűkészlet nem ugyanaz.

Egy dokumentum nagyon könnyen tartalmazhat eltérő betűfajtákat. Példának okáért, ha nem a magad által definiált stílusokat használod vagy azokat nem körültekintően hoztad létre, abban az esetben esélyes, hogy a címsorok és egyebek a törzs–szövegtől eltérő betűtípusra váltsanak. De abban az esetben is van esély a betűtípusok keveredésére, ha munka közben másfelé kalandoztál, esetleg vágólappal kapcsolatos műveleteket végeztél.
A máshonnan kapott dokumentumoknál pedig nem kell magyarázni, mekkora az esély arra, hogy bizonyos értelemeben kavarodás legyen bennük.

Különböző írások más–más célra valók, eltérő okból készültek. Egy könyvnél természetesen van létjogosultsága, hogy ne egy kaptafára hömpölyögjön az egész szöveg. Ám bizonyos dolgokon célszerű eltűnődni.
A törzs–szöveg, a fejezetek vagy alfejezetek, megjegyzések és lábjegyzetek miért is ne kaphatnának eltérő betűtípusokat? Ez az értelmezésben is segítség. De ennél tovább nem célszerű variálni. Azt viszont ne feledd, hogy ha így kezdesz neki a munkának, akkor azt logikusan végig kell vinni az egész terjedelmen.
A betűtípus választásánál szerintem az elsődleges az olvashatóság. Ezzel el is érkeztünk a talpas (serif) és talpatlan (sans–serif), vastagított és díszítő betűfajtákhoz. (Persze ez a téma ennél kicsit hosszabb.)
Ha egy megfelelő betűnavigátor programmal belenézel a gépeden lévő betűkészletbe, alapvetően mindent látsz egy betűfajtáról, ami számít. (Az alsó ű betűn rögtön láthatod, hogy azt a betűfajtát kerülnöd tanácsos, ha olvasóra szánod a könyvet.)



Általában azt tartják, hogy nyomtatott vagy hosszabb szöveget kényelmesebb talpas betűkkel olvasni, míg az elektronikus megjelenítőkre célszerűbb a talpatlan betűfajta. Annyit még megjegyeznék, hogy a talpas betűk megkönnyítik a szemnek a sor tartását.

Megfontolandó, hogy egy dokumentum egészét átállítod adott betűfajtára és ahol szükséges belejavítasz -, illetve a stílusok és egyéb beállítások (fejezet, lábjegyzet) úgyis átjavítják. Vagy toldani–foldani–javítgatni kezded.
(A számítógépre nem telepíthetsz számolatlanul betűfajtákat, mert abból előbb–utóbb komoly problémák adódnak!)
Az elektronikus könyvek közül bizonyos kiterjesztésűekbe beágyazhatod a betűkészletet. Ami annyit jelent, hogy készítéskor a könyv–fájlba becsomagolódik a megfelelő betűkészlet, így bárki letölti és megnyitja a könyvet, a betűkészlet a rendelkezésére áll. Magától értetődően, ez növeli a kész fájl méretét. Csak azok az olvasók tudják ezt kihasználni, amelyek a szóban forgó kiterjesztéseket kezelni képesek.

Kissé meguntam a gondolatjel problémákat. A magyar szövegben kettő fajta "gondolatjelnek" van helye. A többi előcibálása jól hangzik, de allűr kategóriás probléma...
Tehát: gondolatjel (-rövid) és kötőjel (–hosszú). Ez utóbbi kétszer hosszabb. A gondolatjelet mindig szóköz előzi meg és követi, kivéve soreleji párbeszéd, illetve írásjel követheti és úgy szóköz.
Ami a tartalmi dolgot illeti: a gondolatjel önálló mondatok, mondatrészek összekapcsolására szolgál, a kötőjel szavak és szókapcsolatok összefűzésére szolgál. És jelez még egyéb dolgokat is:
Az "1567-rövid1589" azt jelenti nagyjából akkortájt, az "1567–hosszú1589" pedig azt jelenti, hogy pontosan abban az időtartományban. A "Kovács-rövidTóth" azt jelenti, hogy egy Kovács-Tóth nevű személy, a "Kovács–hosszúTóth" pedig azt, hogy Kovács és Tóth nevű személyek. És még sorolhatnám.
(A fenti két "gondolatjelet" nagykötőjelnek hívjuk. A "sima" kötőjel - amelyből több fajta létezik: feltételes, nem törhető -, a szavak, szórészek összetartozására utal, vagy ha így érthetőbb, az összetartozás alternatívája.)
A Windows alkalmazások eltérően kezelik a bevitelüket, illetve annak szándékát.
A gondolatjellel nincs probléma, mert megtalálod a billentyűzeten. A nagykötőjel macerásabb. A nagykötőjelet (–hosszú) például a Wordben be tudod írni a "ctrl" és "minusz" jel - számbillentyűzeten - lenyomásával. Illetve, ha a Word be van állítva, akkor két gondolatjel (--) utáni szóközre a Word átváltja azokat nagykötőjellé –hosszú. Viszont például itt a böngészőben, a "ctrl" és "minuszjel" kombinációra a böngésző nagy eséllyel az ablakméret változtatásával reagál. Itt a megoldás az "alt" (bal oldali) nyomvatartása mellett a "0150" billentyűzése. Azt "alt" billentyű felengedése után megjelenik a nagykötőjel. (Legalábbis neked, amikor írod, mert a böngészők megjelenítése másképp működik. A böngészők működése miatt,  mindenhol csak "-" jelet látsz a szövegben, ezért írtam mögé: hosszú vagy rövid. Egyébként html kódolásban épp megoldható lenne; a nagykötőjel kódja: "&#8211" vagy "&andash". Ezt egyébként a böngésződ oldalelemzésében meg is tudod nézni. De ha kinyitod a Word-öt, ott kipróbálhatod, amit olvastál.)
Illetve természetesen alkalmasint a speciális karakter bevitel is használható.
Elméletileg még a szóköz milyensége is számít a jelek előtt–után, de ezt most hanyagolnám.
(Azt pedig ne feledd, hogy az angolban   hosszabb gondolatjel van és ott a mondatokat sem egy sima szóközzel zárják.)

Mindenféle bántó szándék nélkül, lenne még megjegyzésem.
Aki nekifeszül egy könyvvel való szórakozásnak a gépén, az minden bizonnyal ismeri a google-t. Hát használni kéne. Ha egyéb nyalánkságok helyett beírod a keresőbe: "nagykötőjel" vagy épp "hosszú gondolatjel"  furcsa módon arra is működésbe lendül. És sokkal többet megtudhatsz róluk, mint amit én most ideírtam.
A Word helyesírási javítója tanácsokat ad és általában nem megoldásokat!
A szöveggel való babráláshoz elkél a gép mellett (vagy program szinten, esetleg beépülő modulként) helyesírási tanácsadó vagy szabálygyűjtemény.
Azt pedig mindannyian tudjuk, hogy egy érdekes regény olvasása közben nincs az az ember, aki ilyen gondolatjel meg hasonló problémákra figyelne. A konvertáló programok viszont figyelik. Tehát ismét oda jutottunk: jó alapanyag - jó ebook.



I. II. IV. X.

2012. augusztus 24., péntek

Naradicsom

horgászverseny 2012 augusztus Kunhegyes

A lenti "fényképalbum" feliratra kattintva eléred a 2012. augusztus 18-án, Kunhegyesen, a horgászversenyen készült fényképeket.
A fényképek letölthetőek, ezért nyers felvételként kerültek az albumba, azokon semmilyen változtatás nem történt, az ellenfény korrekciót is beleértve. Méretük általában 3,5 Mb, letöltés után belátásod szerint szerkesztheted, védelmet nem tartalmaznak. A kép készítőjének nevét nyugodtan kitörölheted.
A képek meta-információként csak technikai adatokat és a dátumot hordozzák, fájlnevük gépi számozás. Arra kérlek, hogy az albumban ne címkézz, illetve ha mégis feltett szándékod, akkor csak a rólad készült képeket lásd el információval. Az album nyilvános, ezért jól fontold meg, milyen infót csatolsz a képedhez.
Ha bármilyen okból azt szeretnéd, hogy egy (több) kép törlésre kerüljön, akkor küld el nekem a kérésed, a fájl nevét feltüntetve.




fényképalbum



2012. augusztus 16., csütörtök

Collapse - Zola Jesus - Conatus, 2011


Zola Jesus - Conatus, 2011




Az orosz származású - az amerikai Wisconsinban született - Nika Roza Danilova, művésznevén: Zola Jesus, dalszerző-énekesnő-sikolyművésznő, még nem egészen 23 éves, de máris 3 stúdióalbummal büszkélkedhet (The Spoils, 2009; Stridulum,2010; Stridulum II., 2010; Conatus, 2011) . Albumai - dalai - sötét misztikummal átszőtt, szenvedélyes, egyszerű szerkezetű, kísérteties zajokkal-sikolyokkal tarkított, elsőre talán  bizarrnak tűnő alkotások. Rafinált ízlésű, nehéz zenei értelmezésű dalokat kedvelők felkapott művésze lett 2009-ben, a The Spoils című lemeze megjelenése után.


A 2011-ben megjelent ( Magyarországon általa 2011. szeptemberben élőben bemutatott) Conatus című stúdióalbumáról az utolsó szám - Collapse:



A felvétel a varsói 'elektronic-beats' fesztiválon készült.




drown the stale 
owning stares 
all around, all around 
let them crawl 

pull my hair 
cause it hurts, oh it hurts to let you in 

in the citadel 
recall the pieces, the pieces 
cause it's hurts me 
oh it hurts to let you in 

in the dawn of my wake 
in the calm of my state 
oh it hurts me yes it hurts to let you in 

but i won't make a sound 
when the crowd comes to call 
oh cause it hurts, yes it hurts to let you in 

and i would be nothing 
yeah and i'd be nothing 
without your fear 
cause i've got no war 
the day it wears thin 
and i've got no war 
the day it goes away 

oh it hurts me yes it hurts to let you in 
oh it kills me oh and i don't want to give it in anymore 
no i don't, no i don't want to give it in anymore 
i don't want to give it in anymore


2012. augusztus 14., kedd

Felhők fölött 3 méterrel 2. - folytatás: Téged akarlak


Tengo ganas de ti - Téged akarlak... (A felhők fölött 3 méterrel II.), 2012
A könyv:


Miként az első részt (Tres metros sobre el cielo, 2010 ) a filmet Fernando González Molina rendezte, Federico Moccia és Ramón Salazar írta. Megjelenés:  2012 június 22.
Spanyol romantikus filmdráma, magyar hanggal. 


Hache - Mario Casas
Babi - Maria Valverde
Pollo - Álvaro Cervantes
Gin - Clara Lago
Alejandro - Diego Martin



Hache (Mario Casas) Londonba utazott néhány évre, de Babi a szívében maradt, így visszaköltözik Barcelonába. Ő maga és a világ is változott,  csak Babit szereti ugyanúgy, a lány azonban egy másik férfival jár. Hace új életbe vág: új hely, új barátok, új meló - és szerelmes lesz egy lányba Gin (Clara Lago). De semmit és senkit nem törölhetünk gombnyomásra szívünkből...

A lejátszóban magyarul beszélő változatát találod, felirat nélkül.








pihenő futás parkoló terasz alkony